Amikor egy azonosított magyar áldozat haza kíván térni, tisztában kell lennie azzal, milyen lehetőségei vannak Magyarországon. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény és a 354/2012 (XII.13.) az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló Kormányrendelet értelmében az áldozatok jogosultak a tájékoztatásra és áldozatsegítő szolgáltatásokra (pl. azonnali pénzügyi segély, pszichológiai és jogi segítség), és ha szükséges, védett szálláshelyre illetve egészségügyi ellátást nyújtó intézménybe irányítják őket. A magyar külképviseletek és konzuli szolgálatok információval rendelkeznek a pénzügyi, jogi és pszichológiai segítségnyújtás számos elérhető formájáról, a hazajutásról, a legfontosabb kapcsolattartókról, stb.

A magyar gyermekvédelmi rendszer áttekintése

A gyermekek különösen kiszolgáltatottak, főként, ha áldozattá válnak. Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a gyermekek érdekét és jogait védje.

Jogszabályok:

  • Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról)
  • 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról.

A New York-i Egyezmény szellemében a törvény célja:

  • a tizennyolcadik életévüket be nem töltött gyermekek jogainak védelme.

Ez a szemléletváltás, amely a gyermeket és a családot helyezte a gyermekjólét és gyermekvédelem előterébe, és amely a megelőző, helyi ellátás és szociális munka fontosságát hangsúlyozta, nem csak a törvényhozásban jelent meg.

Bár a törvény egy nagyon fontos része kimondja, hogy a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani, és hogy ehelyett a családot kell abban segíteni, hogy megfelelően tudjon gondoskodni a gyermekről a gyermekeket veszélyeztető tényezők megszüntetésével, kutatási eredmények mégis azt mutatják, hogy a szülők szegénysége és az ebből eredő problémák (elhanyagolás, alkoholizmus stb.) még mindig gyakran vezetnek a gyermekek intézményi elhelyezéséhez.

A törvény célja:

  • a gyermekek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése,
  • a szülői kötelességek teljesítésének segítése,
  • a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése,
  • a hiányzó szülői gondoskodás pótlása,
  • valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének segítése.

A törvény rendelkezik a gyermekek mindenek felett álló érdekéről (a gyermekek szociális jogai: a családi környezet, kiegészítő védelem, előítélet, bűnüldözés)

  • a gyermek jogáról, hogy saját családjában nevelkedjen (18. szakasz)
  • a gyermek elleni támadás, illetve a gyermek elhagyása elleni különleges védelemről (19. szakasz)
  • a helyettesítő védelemről a gyermek számra, az elhelyezés időszakos felülvizsgálatáról (20. szakasz).

 

A gyermekvédelmi törvény hatálya kiterjed:

  • magyar állampolgárságú,
  • vagy a magyar hatóságok által hontalannak elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, akiknek jogállása az 2007. évi II. törvény alapján került meghatározásra,
  • menedékjogi kérelmet benyújtó, nagykorú kísérő nélküli külföldi gyermekre,
  • a szabad mozgás jogával rendelkező uniós állampolgárokra, akiknek bejelentett tartózkodási helye van, és három hónapot meghaladó tartózkodásukat bejelentették,
  • a nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmére (ideiglenes hatályú elhelyezés, gyám kijelölése).

A gyermekvédelmi törvény határozottan elkülöníti egymástól a hatósági munkát és a szolgáltatásokat:

  • A hatósági munkát a gyámhatóságvégzi: 
    • a gyermek és a család sorsát érintő döntések – családból való kiemelés
    • gyám kijelölése
    • döntés az örökbefogadásról - (jegyző, gyámhivatal munkája);
    • A szolgáltatások azokat a különböző típusú szolgáltatásokat jelentik, amelyeket a rászoruló családok, gyerekek igénybe vehetnek.

Ugyancsak elválasztja egymástól a gyermekvédelmi törvény a szolgáltatások két körét:

  • a minden család számára rendelkezésre álló gyermekjóléti alapellátásokat,
  • és a családból kiemelt gyermekek gondozását biztosító gyermekvédelmi szakellátásokat.

A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melyben részt vesznek civil szervezetek, egyházi szervezetek, egyéni vállalkozók is.

 

A gyermekvédelmi rendszer nyújtotta szolgáltatások:

  • pénzbeli és természetbeni ellátások
  • gyermekjóléti alapellátás
  • gyermekvédelmi szakellátás
  • hivatalos/hatósági munka
  • javítóintézetben levő fiatalkorú
  • egyéb hatóságok feladatai (családsegítő, rendőrség, oktatási intézmények, Áldozatsegítő Szolgálat, civil szervezetek).

A gyermekek védelmét a következők szolgálják:

  • pénzbeli és természetbeni ellátások,
  • a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásai
  • a gyermekvédelmi szakellátás szolgáltatásai és a Gyermekvédelmi törvény szabályozási intézkedései.

 

Pénzbeli és természetbeni ellátások

A pénzbeli és természetbeni ellátások célja, hogy megelőzze és csökkentse a gyerekek anyagi típusú veszélyeztetettségét, megakadályozza azt, hogy egy gyereket kizárólag a család rossz anyagi helyzete miatt kelljen kiemelni a családból:

  • Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  • Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
  • Óvodáztatási támogatás
  • Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
  • Gyermektartásdíj megelőlegezése
  • Otthonteremtési támogatás
  • Gyermekétkeztetés és tankönyvtámogatás, tanszerellátás, tandíjtámogatás, egészségügyi ellátásért fizetendő térítési díj, stb.

(A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos részletes tájékoztatást a kerületi gyermekjóléti szolgálatok, ill. az önkormányzatnál működő szociális irodák tudnak adni.)

 

Gyermekjóléti alapellátás

A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezek a szolgáltatások önkéntes alapon érhetők el.

A gyermekjóléti szolgálatok többek között:

  • folyamatosan figyelemmel kísérik a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
  • családgondozással segítik a támogatást kérőket (az alapellátás keretében)
  • ha a gyámhatóság egy gyerek védelembe vételéről dönt, akkor elkészítik a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, és biztosítják a kötelezően igénybe veendő családgondozást,
  • szervezik a helyettes szülői hálózatot, nyilvántartást vezetnek a helyettes szülői férőhelyekről
  • felkérésre környezettanulmányt készítenek,
  • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálják és feltárják az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
  • családgondozással segítséget nyújtanak a családjukból kiemelt gyermekek mielőbbi visszakerüléséhez a szülői házba.

Utcai szociális munkát végeznek a csellengő gyerekek felkutatására és szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére, különböző jellegű tanácsadásokat szerveznek, segítséget nyújtanak hivatalos ügyek intézésében.

A kórházi szociális munka a területileg illetékes kórházakkal való együttműködésen alapul, például a szülések körüli krízisek és gyermekbántalmazások esetén nyújthat hatékony segítséget.

A gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek.

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek ellátását, nappali felügyeletét, gondozását, nevelését kell megszervezni olyan gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Ezek közé az ellátások közé tartozik a bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet és a házi gyermekfelügyelet.

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását és nevelését biztosító intézmény. Amennyiben a gyermek elmúlt három éves, de fizikai illetve szellemi fejlettsége alapján nem óvodaérett, bölcsődében maradhat a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.

A bölcsőde végezheti a fogyatékkal élő gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei gondozás keretében végezhető a fogyatékos gyermek korai fejlesztése és gondozása hatéves koráig a szakértők vagy a rehabilitációs bizottság véleménye alapján, vagy a gyermeknek fejlesztő foglalkozásokon kell részt vennie.

A családi napközi fő feladata, hogy a családban nevelkedő, bölcsődei vagy óvodai ellátásban részt nem vevő gyermekek számára, iskolaidőn túl az iskolába járó gyermekek számára, illetve az iskolai napközbeni ellátást vagy napközit igénybe nem vevő gyermekek számára nyújt napközbeni ellátást családi környezetben. A családi napközi nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást nyújt a gyermekek életkorának megfelelően. Amennyiben az ellátást egyéni vállalkozó nyújtja, egy vállalkozó legfeljebb 5 gyermeket gondozhat.

 

Házi gyermekfelügyelet

A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy a törvényes képviselő saját otthonában végzi a gondozó személy. Erre az ellátásra akkor kerülhet sor, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt), és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás időtartama a szülő munkarendjéhez igazodik.

Családi gyermekfelügyelet

Ezt az ellátást a saját otthonában biztosítja az ellátást nyújtó, 2-4 éves korú gyermekek számára. Az ellátás nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést tartalmaz, egyszerre legfeljebb három gyermek számára – beleértve az ellátó saját gyermekét is.

Gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodni, ha a szülő ezt egészségügyi körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt nem tudja megoldani.

A gyermekek átmeneti gondozását biztosító ellátások (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) igénybevételére hatósági intézkedés nélkül, kizárólag a szülő kérelmére vagy beleegyezésével kerülhet sor, és az nem érinti a szülő felügyeleti jogainak gyakorlását.

Az átmeneti gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tarthat, és egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. (Az átmeneti gondozás lehetőségeiről a kerületi gyermekjóléti szolgálatok tudnak konkrét tájékoztatást nyújtani.)

Helyettes szülő

A helyettes szülő a saját háztartásában biztosítja az átmeneti gondozásba vett gyermek gondozását-nevelését. Egy helyettes szülői családban legfeljebb négy gyermek nevelhető – beleértve a helyettes szülő saját gyermekeit. A helyettes szülőket a gyerek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg. A helyettes szülői hálózatot a gyermekjóléti szolgálat vagy civil szervezet működteti.

Gyermekek Átmeneti Otthona

A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.

A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába való visszatéréséhez. Működése a gyermekotthonokéhoz hasonló. A gyerekek csoportokban élnek, egy-egy csoportban maximum 12 gyermek helyezhető el. Gondozásukat-nevelésüket szakképzett nevelők, gyermekfelügyelők, gyermekvédelmi asszisztensek látják el

Családok Átmeneti Otthona

A családok átmeneti otthonában nyújtott szolgáltatások célja, hogy a rászorultság mértékétől függően segítse a családot a gyermeknevelésben, úgy, hogy a gyermek/ek és a szülők nem kényszerülnek megválni egymástól erre az időre sem. Az intézmény célja az átmenetileg vagy tartósan fedél nélkül maradt családok segítése, támogatása annak érdekében, hogy továbbra is családként élhessenek, erőt gyűjthessenek és megerősödjenek. Támogatást kapnak azon családok is, amelyek családként még soha nem éltek együtt, vagy hosszabb-rövidebb idő óta külön kényszerültek élni, hogy a családegyesítés során lehetőséget kapjanak az együttélésben rejlő erőforrások kipróbálására, mozgósítására.

Szükség esetén a családok átmeneti otthona befogadja a különböző okok miatt lakhatás nélkül maradt egyszülős családokat is, vagy az otthonából távozni kényszerülő szülőt és gyermekét.

 

Gyermekvédelmi szakellátás

A gyermekvédelmi rendszenek kettős célja van: egyrészt, a helyi önkormányzatok által megszervezett gyermekjóléti alapellátáson keresztül segíti a családban élő gyermekek fejlődését, illetve szerepet vállal a veszélyeztetettség megelőzésében és kezelésében, másrészt azoknak a gyermekeknek, akik valamilyen okból nem nevelkedhetnek a családjukban, családot pótló ellátást biztosít. Ez garantálja a gyermek életkorának megfelelő nevelését és alapul szolgál a gyermek társadalmi beilleszkedéséhez.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a gyermekvédelmi szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. A gyermekotthonokban nyújtott szolgáltatások célja, hogy gyermekeknek és fiatal felnőtteknek teljes körű szolgáltatásokat, családgondozást és utógondozást nyújtson.

A gyermekvédelmi szakellátás feladata, hogy a gyermek személyiségét felmérje, hogy kijelölje a nevelőszülőt vagy gyermekotthont, hogy a nevelőszülői hálózatot működtesse, és hogy megtegye az örökbefogadás technikai előkészületeit az ideiglenesen elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekek esetében. A gyermekvédelmi szolgálat az ideiglenesen elhelyezett illetve nevelésbe vett gyermek gyámjaként elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, családgondozást és utógondozást biztosít a gyermeknek, hogy segítse visszatérni a családjába és a saját életét élni.

 A személyes gondoskodás az alábbiakra vonatkozik:

  • otthont nyújtó ellátás,
  • utógondozás,
  • területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

 A gyermekvédelmi intézmények az alábbi feladatokat látják el:

  • a 0-18 éves korú átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű ellátása, törvényes képviselete, szükségletüknek megfelelő gondozása, nevelése, tankötelezettségük biztosítása, önálló életvitelük elősegítése,
  • a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá vált fiatal felnőttek (18-25 éves korú) utógondozása, utógondozói ellátása a gyámhivatal elrendelése alapján.[1]
Otthont nyújtó ellátás

Az otthont nyújtó ellátás magában foglalja az elhelyezett gyermek teljes körű ellátását (étkeztetés, ruházattal való ellátás, egészségügyi ellátás, gondozás-nevelés, oktatás, lakhatás); a családi kapcsolatok fenntartását és a hazakerülést segítő családgondozást – vagy ha ez nem lehetséges, akkor az örökbefogadás elősegítését; valamint a visszailleszkedéshez, az önálló életkezdéshez szükséges utógondozást.

 Az otthont nyújtó ellátások igénybevételéhez hatósági intézkedés szükséges, amelyet átmeneti és tartós nevelésbe vétel esetén a kerületi gyámhivatal, ideiglenes elhelyezés esetén a gyermekvédelmi törvényben meghatározott hatóságok hozhatnak meg.  

A gyermek elhelyezésére a javaslatot szakértői vizsgálat alapján a területi gyermekvédelmi szakszolgálat készíti el.

Különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, ill. fogyatékos, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyerekek számára (különleges szükséglet).

Speciális ellátást kell biztosítani a súlyos személyiségfejlődési és pszichés zavarokkal küzdő; a súlyos beilleszkedési zavarokat, vagy antiszociális magatartást tanúsító; továbbá az alkohol, drog és egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő, szenvedélybeteg gyermekek számára (speciális szükséglet).

Az otthont nyújtó ellátások két lehetséges formája a nevelőszülői gondoskodás és a gyermekotthoni elhelyezés.

A gyermekvédelmi ellátás egyik leghatékonyabb formája a nevelőszülői ellátás. A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek száma lassan, de biztosan növekszik 1995 óta. Fontos cél a nevelőszülői hálózat fejlesztése, különös tekintettel a nevelőszülői szolgáltatásokra, hogy a problémás, különleges szolgáltatásokat igénylő, a rendszerbe magasabb életkorban bekerülő gyermekeket is el lehessen helyezni. Szintén fontos feladat a megyei és országos szintű gyermekotthon-hálózat kialakítása, különösen a speciális igényű, a súlyos viselkedési zavarokkal küzdő, disszociális tüneteket, fiziológiás zavarokat mutató illetve pszichoaktív szereket használó gyerekek számára. Elindult egy folyamat, amelyben a sok gyermeket gondozó gyermekotthonokat olyan otthonokká alakítják, ahol nevelőszülőhöz nem helyezhető, de speciális ellátást nem igénylő gyermekek kerülhetnek.

A 14-18 éves korosztály beilleszkedési, illetve viselkedési és szocializációs problémáinak kezelése komoly kihívás az alapellátásban és a szakellátásban. A jelenlegi gyermekvédelmi rendszer ennek a korcsoportnak nem nyújt megfelelő támogatást és szolgáltatásokat. Ha a gyermek magasabb életkorban lép be a rendszerbe, valószínű, hogy a családjában hosszú ideje kezeletlen problémák megoldatlanok maradnak, ami csökkenti a gyermekvédelmi szolgáltatások hatékonyságát is.

Az otthonokat elhagyó fiatal felnőttek lakhatási problémáira, és a társadalmi beilleszkedés másik alapvető feltételére, a munkavállalásra, szintén nehéz megoldást találni. Fontos, hogy olyan alternatív képzési lehetőségeket kell találni, amelyek hozzásegítik a fiatalokat a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzethez. Az utógondozás hatékony eszköz lehet, ez nem csupán a meghosszabbítása az ellátás elhagyása előtti időnek.

Gyermekotthon

A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet.

A gyermekotthonnak legalább 12, legfeljebb 48 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A gyermekotthonokban a gyermekek csoportokban élnek, egy csoport létszáma maximum 12 fő lehet.

A gondozást-nevelést szakképzett nevelő(k)ből, gyermekfelügyelőkből és gyermekvédelemi asszisztensekből álló munkacsoport biztosítja. Rajtuk kívül minden gyermekotthonban működik családgondozó-utógondozó; pszichológus és fejlesztő pedagógus is.

Lakásotthoni ellátás

A gyermekotthon sajátos formája a lakásotthon, amely legfeljebb 12 gyermek részére nyújt ellátást önálló lakásban vagy családi házban, családias körülményeket biztosítva. Ennek pedagógiai célja, hogy a gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. A lakásotthoni csoportokban (6 munkatársból álló) nevelői team foglakozik az ott elhelyezett gyerekekkel.

A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.

Befogadó otthoni ellátás

A rendőrség által megtalált, vagy súlyos veszélyeztetés miatt gyámhatóság által azonnali kiemelést igénylő, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek részére a Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat befogadó otthonaiban biztosított ellátás.

Átmenetileg nyújt segítséget a krízishelyzetben lévő gyermekeknek mindaddig, amíg vagy gyermekvédelmi gondoskodásba kerülnek vagy visszatérnek családi környezetükbe.

Anya és gyermeke együttes ellátása

A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát is. Cél az anya-gyermek kapcsolat fenntartása, erősítése olyan szintig, hogy együtt tudjanak kilépni az otthonból egy stabil környezetbe. Fontos az is, hogy ez alatt az idő alatt az anyák tanuljanak, és lehetőleg olyan szakmát szerezzenek, amiből később akár önállóan is meg tudnak élni gyermekükkel.

Egészségügyi gyermekotthon

Az egészségügyi gyermekotthonokban súlyosan, halmozottan sérült (közép- és súlyos fokban értelmi sérült, mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyhoz kötött, még kerekesszékbe sem helyezhető) gyermekeket/fiatalokat gondoznak. Az intézmény tevékenységi köre az 1-18 éves korú, sérült gyermekek ellátására terjed ki, de a nagykorúvá vált fiatalokat (akik ott nőttek fel) továbbra is gondozzák abban az esetben, ha helyhiány miatt nem tudják elhelyezni valamelyik fogyatékkal élő felnőttek ellátását biztosító otthonban.

Különleges gyermekotthon (csecsemőotthon)

A különleges gyermekotthon 0-3 éves, sajátos szükségletekkel bíró csecsemők és kisgyermekek ellátását biztosítja.

Speciális gyermekotthon

A speciális gyermekotthon a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő 12. életévét - kivételes esetben 10. életévét - betöltött gondozott gyermek számára speciális ellátást biztosít. Legfeljebb 40 fő helyezhető el speciális gyermekotthonban (vagy gyermekotthon speciális csoportjában), ahol a gyerekek teljes körű ellátásának időtartama 2 év lehet.

Utógondozó otthon

Utógondozó otthonba a 18. életévüket betöltött fiatalok kérhetik elhelyezésüket az alábbi feltételek mellett:

  • nappali tagozaton tanulmányt folytat, ennek befejezéséig, illetve ezt követően 25 éves korig, ha tanulmányait még nem fejezte be,
  • önálló életvitelre nem képes, vagy csökkent munkaképességű,
  • szociális intézményben történő elhelyezésre vár.

 

Utógondozói ellátás

Az utógondozói ellátás a gyermekvédelmi szakellátás kimeneti fázisa, a gondozott nagykorúvá válása után, 18-21 éves kor között (nappali tagozaton tanulók esetében 18-25 éves kor között) biztosítható. Utógondozói ellátásra az a fiatal felnőtt jogosult, aki jövedelméből létfenntartását biztosítani nem tudja; vagy nappali tagozaton (akár középiskolában, akár felsőfokú intézményben) tanulmányokat folytat; vagy szociális bentlakásos intézménybe elhelyezését várja.

Az utógondozói ellátás keretében segítséget kell nyújtani a fiatal felnőttek részére az önálló életük megkezdéséhez, és a megélhetésük biztosításához szükséges feltételek kialakításához. Ellátásuk történhet nevelőszülői családban vagy intézményes keretek között: utógondozó otthonban, gyermekotthonban létesített külön ún. utógondozói csoportban, vagy integráltan a kiskorúakat gondozó csoportban. Az utógondozói ellátás célja az ellátásban részesülő fiatal felnőttek azon képességeinek és készségeinek erősítése, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló életvitel kialakítására és működtetésére, a saját sorsáért felelősséget vállalni képes felnőtt szerepének elfogadására, a hosszú távú, eredményes társadalmi beilleszkedésre.

Gyermekvédelmi gondoskodás/Hatósági intézkedések

Védelembe vétel

Ha a szülő (vagy más törvényes képviselő) a gyermek veszélyeztetettségét nem tudja (vagy nem akarja) megszüntetni az alapellátások önkéntes igénybevételével, de feltételezhető, hogy – segítséggel - mégis biztosítható a gyermek fejlődése a családi környezetében, akkor a gyermeket a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi. A jegyző hivatalból legalább évente felülvizsgálja az intézkedés indokoltságát. A védelembe vétel esetében a szülő felügyeleti joga megmarad.

Családbafogadás

A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy – amennyiben az intézkedés a gyermek érdekében áll – a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, nevelje, ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok fennáll. A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel.

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Erre az intézkedésre abban az esetben kerül sor, ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Ideiglenes elhelyezésről alapvetően a gyámhatóság és a rendőrség hoz döntést.

Átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel

Nevelésbe vételt akkor rendel el a gyámhivatal, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, vagy attól nem várható eredmény, továbbá, ha nem biztosítható a gyermek megfelelő gondozása a családján belül. Abban az esetben is ez történik, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik. Ekkor a gyámhivatal dönt a gyám kijelöléséről is.

Nevelési felügyelet

Ha az ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota miatt saját vagy mások egészségét veszélyezteti, és ezen magatartása csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője személyes szabadságában korlátozhatja a gyermeket.

Utógondozás

Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után, a fiatal felnőtt kérelmére a gyámhivatal legalább 1 év időtartamra elrendeli az utógondozását. Az intézkedés célja, hogy elősegítse a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.

Utógondozói ellátás

Az utógondozói ellátásról a gyámhivatal a fiatal kérelmére dönt (lásd lentebb).

2012-ig a magyar gyermekvédelmi rendszer a közösségi és intézményi ellátás ötvözete volt. A közösségi ellátásba tartoztak a családsegítő központok, a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi részlegek és a gyámhatóság a közigazgatásban. Az intézményi ellátást a gyermekvédelmi intézmények, illetve a fogyatékos gyermekeket és viselkedési és mentális problémákkal küzdő gyermekeket ellátó speciális otthonok biztosították. Összességében 2012-ig a magyar gyermekvédelmi rendszert az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért felelős államtitkárságának gyermekvédelmi részlege irányította és felügyelte. Ugyanakkor a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 2012. december 8-i módosítása nyomán a magyar gyermekvédelmi rendszer reformfolyamaton megy át, és centralizálódik, amelynek során a gyermekvédelmi és speciális intézmények a helyi önkormányzatoktól állami irányítás alá kerülnek. Új, nemzeti hatóság jön létre a gyermekvédelmi intézmények számára, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A 2012 és 2014 között megvalósított reform folyamán a gyermekek intézményi elhelyezése helyett az örökbefogadó családoknál való elhelyezés került a középpontba (különösen a 0-12 éves gyermekek esetén).

2013. január 1 óta a 126 gyermekvédelmi intézmény és 46 speciális, felnőtt- és gyermekintézmény/otthon (pszichiátriai betegeknek, függőségben szenvedőknek, magatartási problémákkal küzdőknek, szociopatáknak és fogyatékkal élőknek) állami fenntartásba, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felügyelete alá került (316/2012 (XI.13.) Kormányrendelet).

Védett szálláshelyek Magyarországon

Az emberkereskedelem áldozatainak három civil szervezet nyújt jelenleg védett szálláshelyet: a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSz) és a magyarországi Névtelen Utak Alapítvány.

A Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány két titkos átmeneti szállást üzemeltet, amely rászoruló nők, férfiak és gyermekek számára érhető el. Az átmeneti szállások állami támogatásban részesülnek, de az alapítványi fenntartás is fontos ahhoz, hogy működjenek az intézmények (az első számú 2011-ben, a második 2015-ben került megnyitásra). A szálláshelyek mintegy két órányira találhatóak Budapesttől Északnyugat-Magyarországon. Egy-egy átmeneti szállás személyzetét egy szociális munkás, egy ápoló, egy pszichológus és egy jogász teszi ki.

1. számú átmeneti szállás: „Az intézmény egy viszonylag nagy épület, ahol 125 személy lakhat egyszerre (családon belüli erőszak áldozatai is). Az épület fel van szerelve biztonsági kamerákkal, és szükség esetére közvetlen kapcsolatban állnak a rendőrséggel. Az épület egy elkülönült része konkrétan az emberkereskedelem áldozatai számára épült ki 8-12 fő részére több hálószobával, fürdőszobával, egy konyhával és egy nagy társalgóval. Az átmeneti szállásnak van egy nagy kertje, benne játszótérrel a gyermekek számára. Ugyancsak van benne egy konyha és egy műhely, ahol a lakók fejleszthetik készségeiket.

2. számú átmeneti szállás: Az intézmény 7 szobával, három fürdőszobával és egy konyhával, valamint egy rendezett udvarral rendelkezik. Folyamatosan tudja fogadni az emberkereskedelem áldozatait, akik lehetnek együdülálló nők, férfiak, de akár teljes családok is, mind a munka célú kizsákmányolás, mind a prostitúció áldozatai. Az átmeneti szállás 2. intézményében szociális menedzser, szociális gondozó, jogász és pszichológius áll rendelkezésre, ezen kívül szükség esetén más szakemberek is bevonhatók az áldozatok re-integrációjához.

Előfordult, hogy az átmeneti szállásokban külföldi áldozatok is elhelyezésre kerültek. Az alapítványnak kapcsolatai vannak külföldi védett szállásokkal is, és a magyar áldozatokat közvetlenül át lehet küldeni egyik szállásról a másikra. Az átmeneti szállások általában nem szállásolnak el gyermek áldozatokat, de szállásolt már el egy 17 éves, szexuálisan kizsákmányolt áldozatot a nyomozati eljárás idejére. A szálláshely nagyon kevés férfit fogadott be ezidáig (szexuális kizsákmányolás két áldozatát, és munkaerő kizsákmányolás néhány áldozatát). Az Alapítvány tervezi egy külön védett szállás felállítását férfi áldozatok ellátására.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja a Lehetőség Családoknak 2005 Alapítványt az átmeneti szállásokok üzemeltetésében. Az átmeneti szállások 8-12 embert tudnak elhelyezni 90 napos időtartamra. A tartózkodás időtartama kérésre egyszer 90 nappal meghosszabbítható, ezután az áldozatot félutas kiléptető házban lehet elhelyezni, vagy egyáb szolgáltatási forma keretében továbbgondozni.

A védett szálláshely szolgáltatásai:

  • Biztonságos szállás 90+90 napra
  • Étel, ruházat, higiéniai felszerelések, mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások (szükség szerint teljes ellátás)
  • Érdekérvényesítés (pl.: ügyintézéshez segítségnyújtás)
  • Az ellátottak helyzetének rendezéséhez szükséges szakmai stáb (szociális munkás, szociális segítő, pszichológus, pszichológiai szaktanácsadó, pszichiáter, jogász, orvosi segítség) rendelkezésre állása

Mindkét intézmény az Országos Kriziskezelő és Információs Telefonszolgálaton keresztül elérhető: 06 80 20 55 20

 

2005 óta a Baptista Szeretetszolgálat üzemeltet szállást az emberkereskedelem áldozatai számára magánadományokból és EU-s projektforrásokból. A Baptista Szeretetszolgálat több típusú szállást üzemeltet az áldozatok szükségleteitől függően. „Az egyik egy kis átmeneti szállás az emberkereskedelem áldozatai részére, amely egyszerre egy felnőtt (férfi vagy női) áldozat elszállásolására alkalmas rövid időre, hogy lehetővé tegye az áldozat számára a felépülést és a kockázatok, szükségletek kiértékelését mielőtt a személyt átirányítják egy másik védett házba. A lakás Budapest külvárosában található, titkos címen, és egy térfigyelő kamerákkal felszerelt, nagyobb komplexum részeként.”

A Baptista Szeretetszolgálat egy olyan védett házat is üzemeltet, amely két órára található Budapesttől, és ahol akár hat felnőtt nő számára is tudnak szállást biztosítani, olykor gyermekeik kíséretében. Az itt-tartózkodás maximális hosszára nincs előírás, az áldozatok átlagosan másfél évig maradnak. „Megérkezésükkor orvosi vizsgálaton esnek át, ahol megállapítják, hogy milyen ellátásban szükséges részesülniük, és pszichológiai segítséget is kapnak. Minden áldozat egyéni rehabilitációs programban vesz részt. A Baptista Szeretetszolgálat a jelentések szerint jó kapcsolatot alakított ki a helyi Foglalkoztatási Szolgálatokkal és képzési központokkal az áldozatok reintegrációjának megkönnyítése céljából. A ház térfigyelő kamerákkal van felszerelve, és a helyi rendőrség is be tud avatkozni szükség esetén. Az áldozatok ott-tartózkodásuk első három hónapja során kíséretet kapnak minden alkalommal, amikor elhagyják a házat. Egy másik, Budapesttől szintén kb. két órára található védett ház is rendelkezésre áll azoknak a női áldozatoknak az elszállásolására, akik nem ugyanazt a szintű védelmet igénylik. Ez a ház legfeljebb 12 nőt tud elszállásolni gyermekeikkel együtt; több mint a felük általában emberkereskedelem áldozata. Az áldozatok érkezésükkor egészségügyi vizsgálaton esnek át, és ott-tartózkodásuk alatt pszichológusi segítséget kapnak. A készségek fejlesztésére személyre szabott és csoportmunkát is végezhetnek, ami majd hasznos lehet a munkakeresés során, és hozzájárul reintegrációjukhoz. A Baptista Szeretetszolgálat egy új, 12 nő befogadására alkalmas védett szálláshely nyitását tervezi.”

A Baptista Szeretetszolgálat eseti alapon tudja elszállásolni az emberkereskedelem férfi áldozatait, és tervezik egy férfiak számára fenntartott védett szálláshely megnyitását is. A Szeretetszolgálat csak kivételes helyzetekben és csupán abban az esetben foglalkozik harmadik országbeli állampolgárokkal vagy gyermek áldozatokkal, amikor a hatóságok ideiglenes megoldásként hozzájuk irányítják őket. A Baptista Szeretetszolgálathoz az áldozatokat általában a következő szervezetek irányítják: az IOM (külföldről visszatérő magyar áldozatok esetében), a rendőrség, a célországok civil szervezetei, az országban található baptista templomok, szociális jóléti intézmények, és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT).

 

A Névtelen Utak Alapítvány biztonságos háza 8 nőnek és gyermeknek nyújt ellátást, különösen a prostitúció és/vagy szexuális kizsákmányolás áldozatainak. Nagyon fontos, hogy az áldozatok a megfelelő időben hatékony segítséghez jussanak, hogy visszanyerhessék elvesztett képességeiket, érzelmi stabilitásukat, gazdasági és törvény által biztosított jogaikat.

A Névtelen Utak Alapítvány segít ezeknek a nőknek új életet kezdeni, javítani életminőségüket és megvédeni jogaikat, rövid-, közép- és hosszú távú felépülési programokkal és életvezetési képzésekkel, amelyeken a részvétel önkéntes és az együttműködésen alapul.

A védett szálláshelyek által nyújtott felépülési programok

A Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány védett szálláshelyein az áldozatok pszichológiai tanácsadást kapnak és szükség esetén egészségügyi szakember segíti őket. Új szakmát tanulhatnak, hogy új, önálló életet kezdhessenek.

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat személyre szabott közvetlen (pszichoszociális, egészségügyi és jogi) és szociális támogatást biztosít szálláshelyein, hogy segítse az áldozatok rehabilitációjának folyamatát.

Ez magában foglalja a következőket:

  • Tanácsadás és tájékoztatás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és jóléti szolgáltatásokról 
  • Napi tevékenységek megszervezése
  • Az elfoglaltság, a szabadidő aktív (és okos) eltöltésének segítése
  • Felépülést elősegítő stratégiák, gyógyszerek
  • Szabadidős, önsegítő csoportok alakítása, támogató hálózatok szerveződésének segítése
  • Az áldozatok bevezetése az oktatásba, szakképzésbe; kompetencia- és készségfejlesztés
  • Az áldozatok segítése a munkakeresésben, tanácsadás az álláslehetőségekkel kapcsolatban
  • További elfoglaltságok lehetősége, elérhetősége
  • Segítségnyújtás az önálló lakhatáshoz.

A Névtelen Utak Alapítvány különböző programokat kínál az áldozatok számára, napi programokat illetve bentlakásos programokat (rövid, közép és hosszú távú felépülési programok, életvezetési képzés).

Reintegrációs program

A Névtelen Utak Alapítvány a Servants Anonymous Foundation franchise program modelljét alkalmazza a munkája során, az alapítvány célcsoportjába tartozó nők helyzetének és életsorsának megváltoztatása érdekében. A Servants Anonymous Foundation (SA) 1989 óta működik nemzetközi szinten. Az SA program modellje hosszú távú programot (3-7 év) kínál az emberkereskedelem és/vagy szexuális kizsákmányolás áldozatául esett fiatal nőknek (16-29 év között, kivételek előfordulnak) és gyermekeinek. Egyre nagyobb fokú önállóság valósul meg a program egyes fázisaiban.

A Névtelen Utak Alapítványnál megvalósuló SA program lépései és tartalma:

ASK tanulóközpont - I. fázis Felépülési program

A bentlakásos program megkezdésétől kezdve a résztvevők csatlakoznak az ASK tanulóközponthoz, és hétfőtől péntekig 10-16 óráig órákon vesznek részt. A program I. fázisában a központi szerepet a felépülési tanterv játssza. A program célja, hogy az áldozatok sikeresen tudjanak:

  • A múltban elszenvedett bántalmazással szembenézni
  • A jelenlegi függőségekkel foglalkozni
  • Megtanulni egészséges kapcsolatokat kialakítani
  • Érzelmeiket egészségesen, hatékony módon kezelni
  • Javítani életminőségüket
  • Készségeket elsajátítani ahhoz, hogy tenni tudjanak azért, hogy haladjanak előre az életükben
  • Önbecsülésüket fejleszteni
  • Pozitív szülői szerepet elsajátítani, hogy gyermekeik életében megszakadjon a visszaélések ismétlődése
  • Iskolázottságukat javítani

Ezt azáltal érik el, hogy a felépülési tanterv anyagát rövid, interaktív órákon illetve szabadidős és tanulmányi célú kirándulásokon sajátítják el. A napi program idejére a résztvevők gyermekeiket elhelyezhetik a helyszínen található szülősegítő központban. Ez a fázis általában 9-12 hónapig tart.

A II. fázis - Emelt szintű programra való felkészülés ideje alatt a résztvevők lehetőséget kapnak különféle munkahelyeken való hospitálásra, hogy felismerjék, a képességeik alapján mely területre alkalmasak, illetve hogy milyen területen vennének részt képzésben és oktatásban.

ASK tanulóközpont - II. fázis Emelt szintű program

Az emelt szintű program a fő felépülési tanterv elvégezése után következik a programban résztvevők számára. Ez a szint általában 18 hónapig tart, és a hangsúly a szakmai készségek erősítésén, a középfokú iskola elvégzésére való törekvésen van. A részvevők egyéni tanterv szerint haladnak, amelyben emelt szintű munkára felkészítés is szerepel, helyszíni képzési programokkal, pénzügyi szervezés, vezetői készségek, és a tágabb közösséggel való egészséges kapcsolatok kialakítása, hogy a programból való kilépés zökkenőmentes legyen. Az Emelt szintű program kimeneti célja, hogy a résztvevők képesek legyenek új karriert kezdeni és függetlenedni a szociális támogatástól. Az Emelt szintű program ideje alatt a résztvevők elhagyják az elsődleges szállást, és jogosultak az átmeneti szállás támogatásra. Eseti alapon a gyermekek nappali ellátásának támogatása is az ellátások között szerepelhet.

MEGJEGYZÉS: Speciális Emelt szintű program érhető el azon résztvevők számára, akik előtt a munkaerőpiac illetve oktatás terén nagyon magas akadályok tornyosulnak, pl. tanulási nehézségekkel küzdenek, rendkívül iskolázatlanok, fizikai/szellemi egészségükkel problémák vannak, nyelvi akadályokkal küzdenek, stb.

Megfizethető átmeneti szállás

Ebben a fázisban a résztvevők elhagyják az elsődleges szállást és egy, a saját közösségükben található lakásba költöznek. Az SA Foundation pénzügyi támogatást kínál a lakbér azon részére, amelyet a szociális támogatás nem fedez. Ebben a fázisban a résztvevők egyéni támogatást kapnak egy segítőtől, hogy az átmenet problémáit leküzdjék, és továbbra is részt vegyenek az ASK tanulóközpont - II. fázis Emelt szintű programjában. A szülősegítő központ ebben a fázisban is ingyenesen hozzáférhető. Az átmeneti szállás támogatás általában 18 hónapig tart.

Megfizethető hosszú távú szállás

A program ezen szintjén a résztvevők vagy teljes munkaidőben dolgoznak a közösségben, vagy visszatértek az iskolába. Az SA Foundation eseti alapon pénzügyi támogatást biztosít a lakhatás illetve oktatás költségeinek fedezésére.

Utógondozás

Az Utógondozás program minden, a programot elvégzett résztvevőnek jár, és olyan gondozást biztosít, amelyre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek legyenek a tágabb közösségükben. Továbbra is meghívást kapnak az eseményekre, egyéni gondozás is elérhető, illetve arra is van lehetőség, hogy órát tartsanak/a program új résztvevőit támogassák. Az Utógondozás program egészen addig tart, amíg a résztvevő igényli ezt a fajta kiterjesztett támogatást.