Transznacionális Áldozatirányítási Rendszer

I. Azonosítás

Melyek az azonosítás lépései?

Az áldozat észlelése vagy saját beszámolója alapján történik, vagy olyan indikátorok, figyelmeztető jelek alapján, amelyek segítik az áldozattá válás jeleinek felismerését. Az áldozattal először közvetlen kapcsolatba kerülőknek az áldozat sürgős és alapvető szükségleteit kell kielégítenie, illetve tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatvédelmi programról, egy többnyelvű szórólap segítségével.  Az áldozatokkal először kapcsolatba kerülő szolgálatok, akik az áldozatot azonosítják, a következő lépéseket teszik:

• tájékoztatják az érintettet a belga törvények biztosította áldozatvédelmi státuszról, ideértve az áldozatok jogait és kötelezettségeit
• tájékoztatják az ügyészséget, amely az emberkereskedelem feltételezett áldozatának hivatalos azonosításáért felelős
• az áldozatot az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpontok valamelyikébe irányítják
• amennyiben az érintett személy iratok nélküli bevándorló, felveszik a kapcsolatot a bevándorlási hivatallal és jelzik a feltételezett emberkereskedelmi eset felfedezését

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási folyamata a következő lépésekből áll:

Bejelentés: Bármely szervezet vagy egyén bejelentést tehet az emberkereskedelem lehetséges áldozatáról, például a rendőrségen. Ugyanakkor amikor a mérlegelési időszak biztosításáról, illetve a harmadik országból származó áldozatoknak biztosított védett szálláshelyről van szó, csak a nemzeti rendőrség és a Holland Királyi Csendőrség (a határrendőrség) rendelkezik felhatalmazással, hogy ezzel a céllal jelentést tegyen a Bevándorlási és Honosítási Szolgálatnak. A bűnüldöző szervek, civil szervezetek, egészségügyi szervezetek stb, minden áldozatot jelenthetnek a CoMenshának (regisztráció céljával, illetve hogy védett szálláshelyre irányítsák őket).

Azonosítás: a holland rendszerben nincs formális azonosítási eljárás.

Irányítás: Holland, vagy más uniós ország állampolgárságával rendelkező áldozatok esetén: - védett szálláshelyre irányíthatók a CoMenshán vagy egy önkormányzaton keresztül.

Az áldozat azonosítása hosszú folyamat; az áldozat nem nyílik meg azonnal. Képzett és érzékenyítésen átesett szakemberekre van szükség, akik képesek felismerni a kizsákmányolás jeleit.

A speciális rendőrségi egységek, az utcán dolgozó szociális munkások, valamint a területre szakosodott civil szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az azonosításban.

Azonosítás: a területre szakosodott civil szervezetek az emberkereskedelem minden területén járatosak, ismerik az emberkereskedelem (az áldozatok és az emberkereskedők) társadalmi, politikai és kulturális hátterét, tapasztaltak a poszttraumás stressz és a migráció kérdéseiben.

Ha egy másik (kormányzati vagy civil) szervezetnél felmerül a gyanú, hogy emberkereskedelemmel találkoztak, akkor felveszik a kapcsolatot a szakosodott civil szervezettel, és az áldozatot – ha beleegyezik – hozzájuk irányítják.

Ha a rendőrség munkatársaiban felmerül a gyanú, hogy valaki emberkereskedelem áldozata, akkor tájékoztatnia kell a területre szakosodott civil szervezetet, az áldozattámogató szolgálatokat, valamint a bevándorlási hivatalt. Ha úgy döntenek, hogy megkezdik a büntetőeljárást, és úgy ítélik, hogy az áldozatnak az országban kell maradnia, akkor ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodnak.

A kantonszintű tanácsadó központok mellett az elismert áldozattámogató szervezetek, például a területre specializálódott civil szervezetek is azonosítják az áldozatot a tanácsadás alatt, és (az áldozat nevében) ők is jelentkezhetnek a kanton Áldozatsegítő osztályánál támogatásért. Igényelhetnek tartózkodási engedélyt a minimum 30 napos felépülési és gondolkodási időre és/vagy hosszú távú tartózkodási engedélyt személyes krízishelyzetre hivatkozva.

A 354/2012. (XII.13), az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló Korm. rendelet értelmében:

1. Az azonosító beszélgetést megelőzően az azonosításba bevont személyt fel kell világosítani az azonosító beszélgetés céljáról
2. Azonosító beszélgetés

Melyek az áldozattá válásra utaló jelek?

Az áldozat észlelése vagy saját beszámolója alapján történik, vagy olyan indikátorok, figyelmeztető jelek alapján, amelyek segítik az áldozattá válás jeleinek felismerését. Belgiumban az áldozatok azonosítására szolgáló nemzeti indikátorokat egy hivatalos dokumentum tartalmazza, amely az áldozatokkal először kapcsolatba kerülő szolgáltatók számára érhető el.

Különböző szervezetek különböző indikátorokat használnak. Általános (összevont, de nem kizárólagos) listáért lásd:

http://www.wegwijzermensenhandel.nl/signalenvanmensenhandel.aspx

A listában az alábbiakra vonatkozó indikátorok találhatók:

A)    Az első kapcsolatfelvétel  megállapításai: a potenciális áldozat személyes körülményei.                            

B)     További tisztázások eredményei - vizsgálatok, dokumentumok, nyomozás az alábbi témákban:

• a személy helyzete a származási országban, hogyan érkezett Svájcba stb.
• munkakörülményei                                                                                                                                
• szexuális kizsákmányolásra / prostitúcióra jellemző kérdések
• fizetés
• erőszak/fenyegetés

1. Valószínűleg gyermek
2. Látható sérülések (zúzódások, égetésnyom, vágás, stb.)
3. Kezeletlen fertőzések jelei
4. Látható alultápláltság
5. Testi fogyatékosság
6. Nem rendelkezik személyazonosító okmányokkal

Mely hatóságok/szervezetek a felelősek az azonosításért?

Bűnüldöző szervek, ügyészség, fogadóközpontok, ellenőrző szolgálatok, Bevándorlási Hivatal, konzuli szolgálatok.

Az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelemhez kulcsfontosságú a különböző szervezetek közötti szoros együttműködés. A szervezetek együttműködésének középpontjában az olyan korlátok felállítása áll, amelyek megakadályozzák, hogy a bűnözők kizsákmányolják áldozataikat.

Ahhoz, hogy ezek a korlátok hatékonyak legyenek, a következő szereplők egyesítették erőiket és, egyebek között, ők felelősek az emberkereskedelem áldozatainak illetve eseteinek azonosításáért:

• Önkormányzatok
• A rendőrség
• Az Ügyészség (OM)
• Nemzeti Emberkereskedelmi Szakértői Egység (LEM)
• Az Emberkereskedelem Elleni Koordinációs Központ (CoMensha)
• Veiligheidshuis
• Szociális és Foglalkoztatási Felügyelet (SZW)
• Az Adóhatóság
• GGD-GHOR Hollandia
• Idegenrendészet
• Holland Királyi Csendőrség (Kmar)

 A helyzettől függően az azonosítást elvégezheti

• a rendőrség,
• a területre szakosodott valamelyik civil szervezet, pl. a FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezet
• az áldozattámogató központ
• a Migrációs Államtitkárság (SEM)
• a svájci határőrség
• egyéb

• Egészségügyi szolgáltató
• Egészségügyi államigazgatási szerv
• Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató
• Köznevelési intézmény
• Rendőrség
• Munkaügyi hatóság
• Konzuli tisztviselő
• Idegenrendészeti hatóság
• Menekültügyi hatóság
• Önkéntesen közreműködő szervek

Mely tényezőket kell figyelembe venni az áldozat azonosításakor?

Nem lehet egyértelmű választ adni, mert a lehetséges lépések az áldozatok egyéni igényeihez vannak igazítva. Először is az áldozatot megkérdezik elsődleges igényeiről és kívánságairól, és a válaszokat követően történik a lehetőségek felmérése illetve a szükséges lépések megtétele és az irányítás.

• valamint attól is, hol és ki vette fel vele a kapcsolatot: a rendőrségen vagy az utcán? razzia alatt? szociális munkás? kuncsaft? kolléga? hol: a munka/lakhelyen? utcán? kórházban? stb.
• az áldozat azonnali és személyes igényei, illetve kívánságai az elsődlegesek  

további tényezők:

• tartózkodási státusz (legális, illegális), munkakörülmények stb.

• Megjelenés
• Személyes körülmények
• Munkakörülmények/tevékenység végzésének körülményei
• Egyéb körülmények

Hogyan/milyen körülmények között kell az áldozatot azonosítani?

• Az áldozattal először közvetlen kapcsolatba kerülőknek az áldozat sürgős és alapvető szükségleteit kell kielégítenie
• Az interjúkat biztonságos, bizalmas környezetben kell tartani, olyan nyelven, amelyet az áldozat könnyen megért, alapos szűrésen átesett képzett tolmácsokkal, lehetőség szerint olyanokkal, akik képzésen vettek részt a kiszolgáltatott csoportokkal való munkával kapcsolatban, vagy oktatásban részesültek az emberkereskedelemmel kapcsolatban.
• Az interjúnak a „4 C” megközelítést kell alkalmaznia: 1) Titoktartás (confidentiality), 2) Ellenőrzés (control): az áldozatnak megvan a lehetősége, hogy az interjút bármikor félbeszakítsa, joga van, hogy jelen legyen valaki, aki támogatást nyújt számára, joga van kérdezni és ahhoz, hogy magánéletét, bizalmas közléseit tiszteletben tartsák 3) Együttműködés (cooperation) a rendőrséggel, igazságügyi hatóságokkal és/vagy civil szervezetekkel, 4) Beleegyezés (consent): az áldozat beleegyezik az interjúba.

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása kapcsán a rendőrség több hivatalos irányelvet követ, amelyeket a bűnüldöző szervek együttműködésben alakítottak ki a Bevándorlási és Honosítási Szolgálattal (IND), az Emberkereskedelem és Embercsempészet Szakértői Központtal (EMM), a Holland Királyi Csendőrséggel és az SZW felügyelettel (munkaügyi felügyelet és nyomozószolgálat). A rendőrség bármikor megkezdheti a nyomozást, ha a legkisebb nyom is arra utal, hogy valaki az emberkereskedelem áldozatává vált. A nyomozás folyamatában a potenciális áldozatot soha nem ismerik el hivatalosan áldoztaként, mivel az emberkereskedelemre utaló „legkisebb nyomon” kívül más, hivatalos/jogi feltétel nincs meghatározva. Amennyiben a rendőrség nem talál elegendő nyomot a bűnügyi nyomozáshoz illetve vádemeléshez, a külföldi áldozatok humanitárius alapon folyamodhatnak tartózkodási engedélyért. Ebben az esetben a Bevándorlási és Honosítási Szolgálat még egyszer áttekinti az áldozat helyzetét.

• alakítsunk ki mások megfigyelésén kívül eső helyzetet
• hagyjuk a személyt szabadon beszélni, hagyjuk eltérni a tárgytól
• ajánljunk fel támogatást az elsődleges igényei kielégítésére
• segítsük a kapcsolatfelvételt egy áldozattámogató szervezettel
• kerüljük a sztereotípiákat arról, hogyan néz ki egy áldozat, vagy hogyan kellene viselkednie.

• Az azonosító beszélgetést elkülönített, biztonságos környezetben kell lefolytatni
• Az áldozat különleges szükségleteinek megfelelően: ételt, vizet, orvosi/pszichológiai ellátást kell biztosítani
• A női áldozatot nőnek kell azonosítani
• Amennyiben az áldozat gyermek, speciális gyermekmeghallgató szobában kell kikérdezni, gyermekbarát környezetben
• Fontos, hogy az azonosító beszélgetés vezetője képzett legyen a különleges igényekkel rendelkező áldozatokkal való bánásmódban: hogyan és mit kérdezzen, stb.

Ellenőrzőlista?

• Az áldozat kiszűrése
• Azonosítás
• Kríziskezelés, az áldozat sürgős szükségleteinek kielégítése
• Az áldozat tájékoztatása az áldozatvédelmi státuszról
• A hivatalos azonosítás lefolytatásáért felelős ügyészség értesítése
• Az áldozat elirányítása az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpontok valamelyikébe
• Amennyiben az érintett személy iratok nélküli bevándorló, kapcsolatfelvétel a bevándorlási hivatallal és a feltételezett emberkereskedelmi eset felfedezésének jelzése

Lásd fentebb, és/vagy: www.wegwijzermensenhandel.nl

• Az áldozat azonosítása hosszú folyamat; az áldozat nem nyílik meg azonnal. Képzett és érzékenyítésen átesett szakemberekre van szükség, akik képesek felismerni a kizsákmányolás jeleit.
• A speciális rendőrségi egységek, az utcán dolgozó szociális munkások, valamint a területre szakosodott civil szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak az azonosításban.
• Az áldozatot speciális védett házba és áldozattámogató központba kell irányítani, az azonnali igényeit  ki kell elégíteni, az események sorozatának rövid ellenőrzése, fel kell mérni a lehetséges kockázatokat, információt kell adni az áldozatnak a jogairól és a védelmében tett lépésekről.

• A feltételezett áldozat tájékoztatása
• Biztonságos környezet megteremtése
• Azonosító beszélgetés – áldozat vagy sem
• Áldozat írásos hozzájárulása
• Amennyiben áldozat: az Áldozatsegítő Szolgálat és az OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat) vagy civil szervezet értesítése

II. Kríziskezelő és védelem

Melyek a támogatás és a védelem fázisai?

• Amikor hiteles jelek utalnak az áldozattá válásra, minden egyes feltételezett áldozatot a három elismert, az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpont valamelyikébe kell irányítani kríziskezelésre.
• Amennyiben az áldozat vallomást tesz a rendőrségen és úgy dönt, hogy részt vesz az áldozatsegítő programban, befogadják a védett szálláshelyre és három hónapra érvényes tartózkodási engedélyt kap.
• Ha az áldozatnak időre van szüksége, hogy döntsön, befogadják a védett szálláshelyre az ún. mérlegelési időszakra, ami Belgiumban 45 nap.
• Az áldozatsegítő program azonos mindhárom fogadóközpontban, általában két-három évig tart, és a kríziskezeléstől a reintegrációig végigkíséri az áldozatot
• Még a jogi eljárások alatt az ügyészség átmeneti jogállást biztosíthat az áldozatnak és a Bevándorlási Hivatal 6 hónapos engedélyt bocsát ki
• Az áldozat állandó tartózkodási engedélyt kaphat, ha az eljárás végén az elkövetőt bűnösnek találják
• Az áldozat dönthet úgy, hogy visszatér a származási országba
• Az ügyészi hivatal bírája saját hatáskörben bármikor úgy határozhat, hogy az érintett személy mér nem tekinthető az emberkereskedelem áldozatának

A szükségleteiktől függően az áldozatokat védett szálláshelyre viszik, az ott tartózkodás időpontja függ egyéni szükségleteiktől, és amennyiben van, a mérlegelési időszaktól (ami 3 hónapot jelent). Ha külföldi áldozat ideiglenes tartózkodási engedélyt kap, utógondozó védett szálláshelyre, vagy más alkalmas szállásra kerül. Amennyiben az áldozat nem kíván védett szálláshelyre menni, ellátási koordinátorhoz vagy ambuláns ellátásra irányítják.

Az emberkereskedelem áldozatait rutinszerűen tájékoztatják a támogatáshoz, védelemhez, kártérítéshez, orvosi segítséghez és jogi tanácshoz való jogaikról. Ez megtörténik, amikor az emberkereskedelem potenciális áldozata először kerül a szolgálatok látókörébe, az ellátórendszerben való tartózkodás különböző fázisaiban és a büntetőeljárás folyamán is. A bűnüldöző szervek, a jogi tanácsadók, a CoMensha civil szervezet, a Bevándorlási és Honosítási Szolgálat és a védett szálláshelyek mind felelősek az áldozatok tájékoztatásáért a jogaikkal kapcsolatban. A tájékoztatás ideális esetben az áldozat anyanyelvén történik.

A tájékoztatás után meg kell határozni, milyen segítségre van szükség. Ez azért fontos, mert a védelem három alappilléren nyugszik, nevezetesen: a büntetőeljáráson, az ellátáson valamint az emberkereskedelem áldozatainak tartózkodásra vonatkozó szabályok alapján meghatározott tartózkodáson (A külföldiekre vonatkozó körrendelet B8.3 fejezete), amely még mindig elérhető az emberkereskedelem uniós országból származó áldozatai számára is.

Először a szükségleteket és kockázatokat értékelik az áldozat szükségleteinek felmérésére. A rendőrség végzi az első kockázatfelmérést, de a védett szálláshelyre való megérkezéskor a védett szálláshelyeket működtető szervezetek feladata a tényleges kockázatfelmérés. Ez a felmérés a következőket tartalmazza:

1. felvételi interjú és a kockázatok és szükségletek felmérése
2. két héten belül a kiszolgáltatottságra vonatkozó felmérés (amelyet egy terapeuta vagy pszichiáter végez)

A szükségletek felmérésekor határozzák meg, milyen ellátást kell biztosítani az áldozatnak.

További információ: www.wegwijzermensenhandel.nl

A legtöbb kanton konkrét együttműködési eljárási rendet dolgozott ki, amelyet az emberkereskedelem elleni küzdelem operatív szintjének résztvevői követnek az áldozat azonosítása után.

1. Az emberkereskedelem áldozatai személyes helyzetüknek és igényeiknek megfelelő támogatást kapnak az áldozatok segítéséről szóló állami törvény értelmében. A segítségnyújtás formája lehet: szállás biztosítása, gondozás és tanácsadás a stabilizációs fázis alatt, orvosi segítségnyújtás és jogi tanácsadás.
2. A külföldi állampolgárokra vonatkozó törvény rendelkezései értelmében az emberkereskedelem áldozatainak Svájcban maradása az ő védelmüket szolgálja. Amint a kizsákmányolás megszűnik, az emberkereskedelem áldozatának lehetőséget kell adni helyzete stabilizálására, jövője átgondolására, többek közt döntenie kell arról, kíván-e együttműködni a bűnüldöző szervekkel és vissza kíván-e térni a hazájába. E célból legalább 30 napos felépülési és gondolkodási időt kap.
3. Amint a felépülési és gondolkodási idő lejár, az áldozat tartózkodási engedélyt kaphat a nyomozás és a bírósági eljárás idejére.
4. Ha az áldozat igazolható okok miatt nem tud visszatérni szülőhazájába, akkor személyes krízishelyzetre hivatkozva tartózkodási engedélyt kaphat a külföldi állampolgárokra vonatkozó törvény 30. cikkelye, valamint az országba belépésre, az országban tartózkodás és munkavállalás idejére vonatkozó rendelet 31. cikkelye értelmében, függetlenül attól, hogy együttműködik-e a bűnüldöző szervekkel.

1. Az azonosítást végző szerv azonnal értesíti a kijelölt budapesti vagy regionális Áldozatsegítő Szolgálatot, és ezzel egyidejűleg megküldi az azonosító adatlapot az illetékes Áldozatsegítő Szolgálatnak.
2. Az OKIT értesítése után az OKIT tájékoztatja az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt a védett szálláshelyen való elhelyezés lehetőségeiről. Ha az emberkereskedelem áldozataként azonosított személy kéri a védett szálláshelyen történő elhelyezését, az OKIT ilyen helyre irányítja.
3. Ha a magyar állampolgár emberkereskedelem áldozataként történő azonosítása külföldön történik, a konzuli tisztviselő és az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási eljárásban önkéntesen résztvevő szervezet tájékoztatja az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt a védett szálláshelyen való elhelyezés lehetőségeiről.
4. Az OKIT az emberkereskedelem áldozataként külföldön azonosított magyar állampolgár szálláshely igényével kapcsolatos értesítést a konzuli tisztviselőtől, a rendőrségtől, valamint az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására irányuló eljárásban önkéntesen közreműködő szervezettől fogad el.
5. Az igény benyújtása után az OKIT ezeken az intézményeken keresztül tájékoztatja az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt az elérhető szálláslehetőségekről. Ha az emberkereskedelem áldozataként azonosított személy kéri a védett szálláshelyen történő elhelyezését, az OKIT, az intézmény közreműködésével, ilyen helyre irányítja.

Milyen támogatás érhető el az áldozat számára, ha Belgiumban/Hollandiában/Svájcban marad?

Az áldozatsegítő program azonos mindhárom fogadóközpontban, és általában két-három évig tart. Arra tervezték, hogy az áldozatot az irányítás kezdeti szakaszától a bírósági eljárások végéig támogassa, és arra koncentrál, hogy az ügyfélnek segítsen teljes autonómiát és önállóságot elérni.

Egyéni támogatási csomag - Minden áldozattal egy, az esetért felelős vezető dolgozik, hogy egyénre szabott támogatási csomagot alakítsanak ki, hogy az áldozat traumát leküzdje, és a társadalomba való beilleszkedéséhez támogatást kapjon.

Lakhatás - A központok nem azonosítható, védett védett szálláshelyen biztosítanak lakhatást az áldozatoknak, akik magánúton is kereshetnek szállást, ekkor fennmaradási támogatást kapnak a központtól.

Pszichológiai támogatás - Az áldozatok pszichológiai támogatást és tanácsadást kapnak a gyógyulási folyamat támogatása érdekében.

Jogsegély - Jogi tanácsot és tanácsadást is kínálnak az ügyfeleknek ügyvédek és tolmácsok segítségével, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, illetve hogy elősegítsék az elkövetőkkel szembeni büntetőeljárást a belga igazságszolgáltatás rendszerében.

Szerep a polgári ügyekben - A fogadóközpont polgári eljárást is kezdeményezhet, akár a saját, akár az áldozat nevében.

Adminisztratív támogatás - A központ segíti az áldozatokat a tartózkodási engedély, munkavállalási engedély illetve utazási dokumentumok igénylésekor, és segítik az egészségügyi és szociális ellátásokhoz szükséges papírmunka elintézését.

Társadalmi befogadás - Az esetért felelős vezetők segítenek az áldozatnak egy személyre szabott terv kialakításában a Belgiumban vagy hazájukban való jövőjükre vonatkozóan, információt nyújtanak az áldozatok számára elérhető képzési, szakképzési és elhelyezkedési lehetőségekről, hogy segítsék a flamand vagy francia nyelvű régióba való beilleszkedést, és az áldozat lakhatásának a megoldásában is segíthetnek, amikor az elhagyja a védett szálláshelyet.

Segítség a hazatérésben - A központok szorosan együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, és a Caritasszal illetve elismert civil irányítási hálózatokkal hogy segítsék a hazatérni kívánó áldozatok biztonságos visszatérését hazájukba.

Ezt az áldozat egyedi helyzetéhez igazítják. Ez a krízishelyzetben nyújtott szállástól a hosszú távú tartózkodásig (GGZ) illetve a származási országba való gyors visszatérésig terjedhet, és magában foglalhatja a fizikai, mentális és jogi segítséget.

Ha az áldozatot Svájc területén zsákmányolták ki, akkor a már említett, áldozatok segítéséről szóló törvény értelmében megkapja az igényeinek megfelelő segítséget.

1. Szakavatott tanácsadók látják el tanácsokkal, támogatják és segítik az áldozatot függetlenül attól, hogy együttműködik-e a hatóságokkal.
2. A támogatás az egyén szükségleteihez szabott: pénzügyi támogatás, biztonságos lakhatás, krízisintervenció, pszichológiai-szociális tanácsadás stb.
3.  Jogi tanácsadás és tartózkodási ügyek intézése
4.  A büntetőeljárás támogatása megbízható félként az áldozatokra vonatkozó törvény és a büntetőeljárási törvény értelmében
5.  Kockázatkezelés (a rendőrség speciális egységeivel)
6.  Társadalmi és szakmai integráció
7.  Támogatás szakavatott tolmácsok, orvosi személyzet, jogászok stb. bevonásával
8. Orvosi ellátás

Mely hatóságok/szervezetek vesznek részt vagy felelősek az áldozatoknak nyújtott kezdeti ellátásért / védelemért?

Bűnüldöző szervek, igazságügyi hatóságok, fogadóközpontok.

Az első kockázatfelmérés a rendőrség feladata, de az igények felmérését a védett szálláshelyeket üzemeltető szervezetek végzik, amelyekért végső soron az ellátást szervező intézmények és/vagy ambuláns ellátást biztosító intézmények felelősek. Ezek a szervezetek a következők:

• Az emberkereskedelem áldozatai kormányzati és civil szervezetek támogatását egyaránt igénybe vehetik
• A FIZ Emberkereskedelem  áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezet segítséget nyújt az emberkereskedelem áldozatainak: krízisintervenciót, szociális-pszichológiai traumafeldolgozást, orvosi ellátást, információátadást, pénzügyi segítség megszervezését, valamint biztonságos szálláson elhelyezést kockázatkezelés mellett
• A FIZ Emberkereskedelem  áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezetet 9 kanton bízta meg azzal, hogy teljeskörű szolgáltatást nyújtsanak az emberkereskedelem áldozatai  számára .
• Az Au Coeur des Grottes alapítvány azonnali elszállásolást, hosszú távú biztonságos szállást és napi szintű pszicho-szociális támogatást nyújt az emberkereskedelem áldozatainak Genfben.
• Az egyes kantonokban is több tanácsadó központ kínál egyéni tanácsadást telefonon vagy személyesen a központokban.
• Más civil szervezetek (Astree, Trafficking.ch) védett szállás lehetőségét nyújtják .
• Az Apasie nevű szervezet Genfben nyújt segítséget (ld. kapcsolatok adatbázisa)
• A kantonok rendőrségeinek feladata megvédeni az egyéneket az életüket és testi épségüket veszélyeztető eseményektől, illetve garantálni az emberkereskedelem áldozatainak biztonságát

• Konzuli tisztviselő
• OKIT
• Áldozatsegítő Szolgálat
• IOM,
• Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSz),
• Rendőrség

Ellenőrzőlista?

• Az azonosított áldozat fogadóközpontba irányítása
• A vallomást tett áldozatok 3 hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapnak
• A vallomást nem tett áldozatok 45 napos mérlegelési időszakot kezdhetnek
• Az áldozat segítséget kap a védett szálláshelytől
• A nyomozás büntető- és polgári eljárásokhoz vezethet

Lásd fentebb

Igényfelmérés: elszállásolás, orvosi ellátás, tanácsadás, jogi tanácsadás. Rendőrségi védelem, ha szükséges. 

• Minimum 30 nap gondolkodási idő
• Ha az áldozat úgy dönt, hogy együttműködik a bűnüldöző szervekkel, akkor ideiglenes tartózkodási engedélyt kaphat a büntetőeljárás idejére.
• Személyes krízishelyzetre hivatkozva az áldozatok tartózkodási engedélyt igényelhetnek (amelynek megítélése nem függ attól, hajlandók-e együttműködni a bűnüldöző hatóságokkal).

• Azonosított áldozat
• Személyazonosító iratok
• Az Áldozatsegítő Szolgálat értesítése
• OKIT - az áldozat védett szálláshelyre irányítása
• Az áldozat sürgős szükségleteinek kielégítése: ruházat, étel, egészségügyi ellátás, személyazonosító igazolvány stb. biztosítása

III.     Hosszútávú támogatás és társadalmi beilleszkedés

Mely hatóságok/szervezetek vesznek részt vagy felelősek az áldozatoknak nyújtott hosszútávú ellátásért és a társadalmi beilleszkedésért?

Fogadóközpontok, Bevándorlási Hivatal (engedélyek kiadása).

Mivel az áldozatnak nyújtott támogatás személyre szabott, ugyanazok a szervezetek foglakoznak velük a folytatásban (koordináció), amelyek a kezdeti támogatásért felelősek, ezek a következők:

• HVO Querido/ ACM
• CoMensha, Moviera, Veilig Thuis
• SHOP, Fier, MJD
• PMW Humanitas
• Jade
• IND
• IOM
• NIDOS
• Illetékes konzulátusok

• Zürichben a FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása,  nevű szervezet
• Au Coeur des Grottes Alapítvány, Genf
• Áldozattámogató központok
• Astree, Trafficking.ch (ld. kapcsolatok adatbázisa)

• Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány
• Magyar Baptista Szeretetszolgálat (MBSz)
• Névtelen Utak Alapítvány

Milyen biztonságos szállás / védett szálláshely érhető el az áldozatnak abban az esetben, ha Belgiumban/Hollandiában/Svájcban kíván maradni?

A három elismert fogadóközpont nem azonosítható, védett védett szálláshelyen biztosít lakhatást. Másik megoldás, ha az áldozat magánúton keres szállást, és fennmaradási támogatást kap a központtól, de amennyiben az alternatív szállás ugyanabban a környezetben lenne, ahol az áldozattal a visszaélések történtek illetve ahol az áldozat veszélyben lenne, ajánlott, hogy az áldozat a védett szálláshelyet válassza szállásul. Minden áldozattal egy, az esetért felelős vezető dolgozik, hogy egyénre szabott támogatási csomagot alakítsanak ki, hogy az áldozat a traumát leküzdje, és a társadalomba való beilleszkedéséhez támogatást kapjon.

Léteznek védett szálláshelyek:

• harmadik országból származó áldozatok számára a mérlegelési időszakra (nőknek és férfiaknak egyaránt);
• holland és uniós országokból származó áldozatoknak (nőknek és férfiaknak egyaránt);
• kiskorú áldozatoknak; 
• kiskorú, kísérő nélküli menedékkérőknek (ún. védett fogadás).

A CoMensha civil szervezet számára keretet biztosítanak, hogy átmeneti szállást szervezzen a munkaerő-kizsákmányolás azon áldozatainak, akiknek nincs szüksége sürgős ellátásra.

Ezeket a védett szálláshelyeket csoportosítani lehet aszerint, hogy normál vagy specializált ellátást biztosítanak.

Au Coeur des Grottes Alapítvány, Genf:

• Több védett házban szükség szerint kb. 40 nőt tudnak elszállásolni gyermekeikkel együtt
• Van egy 9 fős és egy 3 fős félutas ház, és egy garzon.
• Használtárucikk-üzlet, ahol a lakók munkatapasztalatot szerezhetnek.
• Sok feladatot ellátó személyzet: pszichológusok, tanárok, házvezetők, szociális munkások, adminisztrációs asszisztensek, éjjeli őrök.
• A végső cél az, hogy az áldozat anyagilag függetlenül tudjon élni, hogy ne váljon újra áldozattá. Ehhez általában képzés és oktatás szükséges.

FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezet:

• Biztonságos szállás 24 főnek, nőknek és transzneműeknek - a külső garzonokban speciális esetekben férfiaknak és 16-18 év közötti fiatalkorúaknak

• Krízisszolgáltatás hétfőtől péntekig, külön telefonszámmal a rendőrség számára.

• A menhelyen élő áldozatok nem csak nappal, de éjszaka is igénybe vehetik a krízisszolgáltatást (mobilon).

• A Zürich kantonból származó áldozatok 2 évig maradhatnak a védett házakban. 2 év után a büntetőeljáráshoz kapcsolódó tanácsadás folytatódik a jogerős ítélet megszületéséig, illetve a kártérítési igény benyújtásáig . Ha az áldozat igényli: hazatérési támogatás.

• A más kantonokból származó áldozatok jellemzően 6 hónap után távoznak a  védett házból. Ezt követően az adott kanton biztosít szállást számukra. Kivételt lehet tenni az áldozat egyéni helyzetétől függően vagy súlyos fenyegetettség esetén.. Ezekben az esetekben a jogi tanácsadást továbbra is a FIZ nyújtja a jogerős ítéletig, illetve a kártérítési igény benyújtásához. Ha az áldozat igényli: hazatérési támogatás.

Továbbá:

A FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezet szociális, pszichológiai és jogi támogatást nyújt a védett házak tanácsadó és gondozó személyzete által , valamint poszttraumás stresszre koncentráló pszichológiai tanácsadást, orvosi ellátást, pénzügyi támogatást szervez, és támogatást nyújt a büntetőeljárás alatt.

Az egyéni helyzet szerint: Társadalmi és szakmai integráció segítése.

FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezetet köti a szakmai titoktartás. Az áldozat jóváhagyása nélkül a szervezet nem ad ki információt a rendőrségnek.

Milyen biztonságos szállás /védett szálláshely érhető el Magyarországon?

• Átmeneti szállás 90 napra (A tartózkodás időtartama kérésre egyszer 90 nappal meghosszabbítható, ezután az áldozatot félutas kiléptető házban lehet elhelyezni) (Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány: 8+8 férőhely)
• Biztonságos ház (Névtelen Utak Alapítvány - 8 férőhely)
• Kis félutas ház az emberkereskedelem áldozatainak (MBSz, 12 férőhely)
• Védett ház (MBSz)

Ellenőrzőlista?

Hosszútávú támogatási terv készítése az áldozat egyedi szükségletei és körülményei alapján: szállás, kapcsolat a családjával, ellátás a gyermekének/gyermekeinek, tanulási szakemberek, orvosi, jogi, pszichológiai segítség, felkészülés az új, önálló életre. (További részletekért lásd: Az európai emberkereskedelem áldozatait segítő Transznacionális Irányítási Mechanizmus kidolgozására szolgáló irányelvek: TRM-EU, ICMPD, 2010.)

IV.     Irányítás / visszatérés Magyarországra

Melyek a Belgiumból/Hollandiából/Svájcból Magyarországra való irányítás/ visszatérés lépései?

1. Tájékozott döntés a hazatérésről - Az áldozat szabad akaratából dönt arról, hogy visszatér Magyarországra, és a belga védett szálláshely tanácsadást biztosít a származási országba való visszatérés jogi és szociális vonatkozásairól
2. Kockázatfelmérés - az esetért felelős vezető a családtörténetre és a hazatérés környezetének biztonsági körülményeire alapozva készít indulás előtti kockázatfelmérést.
3. A szükségletek felmérése, és az indulás előtti támogatási terv - Az esetért felelős vezető segít az áldozatnak felmérni és összehasonlítani a célországban maradás illetve a származási országba való visszatérés lehetőségeit. A tervnek tartalmaznia kell a hosszú távú felépülésre, a megerősítésre és a társadalmi befogadásra vonatkozó intézkedéseket.
4. Irányítás - A fogadóközpont felveszi a kapcsolatot, és megteszi szükséges lépéseket, hogy az ügyfelet a származási helye szerinti helyi szolgáltatókhoz irányítsa.
5. Kockázatkezelési terv - Az esetért felelős vezető tájékoztatja az ügyfelet a potenciális veszélyekről és a lehetséges védelmi intézkedésekről.
6. Dokumentáció - Amennyiben az érintett nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, a magyar konzulátus kiállítja az utazáshoz szükséges iratokat.
7. Biztonságos átadás - Az utazást szervezheti az áldozat egyénileg, a belga fogadóközpont segítségével, vagy történhet ez az IOM-en keresztül.
8. Reintegráció - Az áldozatok Magyarországon támogatást kaphatnak a reintegrációhoz a fogadó szervezeten, az állami vagy civil szervezet által működtetett védett szálláshelyen, az IOM-en vagy más helyi szolgáltatón keresztül.
9. Jogsegély - A folyamatban levő jogi eljárásokhoz az áldozatok hazatérésük után is kapnak támogatást. Általában ügyvédjükön vagy a védett szálláshelyen keresztül kapnak tájékoztatást a polgári és büntetőeljárások fejleményeiről.

Ez szintén személyre szabott, az áldozat helyzetéhez igazodó lépéseket tesz szükségessé. Minden esetben a következő lépések szükségesek:

• Kapcsolatfelvétel az IOM-mel (biztonságos hazatérés);
• Információgyűjtés;
• Magyarországi társszervezettel való kapcsolatfelvétel;
• Akcióterv készítése, amelybe beletartozik az útlevél, pénz, reintegráció, gyermekek, stb.

A Migrációs Államtitkárság (SEM) a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve hazatérési támogatást nyújt az emberkereskedelem áldozatainak

1. Az áldozat a visszatérési  tanácsadó irodában vagy a FIZ-nél kérhet hazatérési támogatást (a FIZ továbbküldi a jelentkezést  a visszatérési tanácsadó irodába). Ha a jelentkezés  megfelel a feltételeknek, akkor a visszatérési tanácsadó iroda továbbítja a SEM-nek.
2. Ha a SEM jóváhagyja az  jelentkezést, akkor megbízza az IOM berni irodáját, hogy szervezze meg a hazatérést , és az IOM budapesti irodájával együttműködve bonyolítsa le a reintegrációt.
3. Kockázatelemzés és a hazatérés előkészítése
4. Utazás: repülőjegyfoglalás, segítség érkezéskor, másodlagos szállítás, szociális/orvosi kíséret stb.
5. Reintegráció.
6. Esetkövetés.

• Áldozatként való azonosítás
• Konzulátus (érvényes személyazonosító iratok miatt)
• OKIT - információszerzés a védett szállásokról
• Hazatérési terv készítése

Mely hatóságok/szervezetek vesznek részt vagy felelősek az áldozatok irányításáért / a hazatérési folyamatért?

Fogadóközpont, bűnüldöző szervek, igazságügyi hatóságok (kockázatfelmérés), konzuli szolgálat (iratok), IOM (utazás és reintegráció).

Az IOM, az áldozattal dolgozó különböző védett szálláshelyek, az áldozat ellátását a hazatérés után átvevő magyar szervezetek.

• Migrációs Államtitkárság (SEM)
• IOM Bern és IOM Budapest
• Kantoni  visszatérési tanácsadó irodák.
• FIZ Emberkereskedelem áldozatainak képviselete és támogatása nevű szervezet

• Konzuli hivatal
• Rendőrség
• IOM
• Védett házakat üzemeltető civil szervezetek (Baptista Szeretetszolgálat, Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány, Névtelen Utak Alapítvány)
• Egyéb civil szervezetek vagy hatóságok az áldozat igényeitől és az eset sajátos körülményeitől függően
• OKIT

Mely tényezőket kell figyelembe venni az áldozat Magyarországra irányításakor? (pl. kockázatfelmérés)

• Családtörténet - azt is figyelembe kell venni például, hogy maga a család veszélynek van-e kitéve, a család bűnrészes volt-e az emberkereskedelemben, vannak-e az áldozat családjában megbízható személyek, akikhez az áldozat hazatérhet, hogy vannak-e komoly adósságok, hogy a család részese volt-e az emberkereskedelemnek;
• Körülmények a környezetben, ahová az áldozat visszatér - fennáll-e a veszélye, hogy a visszatérőt stigmatizálják, diszkriminálják vagy megbüntetik?
• Kapcsolat az elkövetőkkel - működik még a bűnelkövetői hálózat? Fennáll-e a veszélye, hogy a hazatérő ismét az emberkereskedők áldozatává válik? Az áldozatnak vagy családjának kell tartania a megtorlástól? Van folyamatban nyomozás?
• A kockázatfelmérés az áldozat beszámolóján alapul, de alá kell támasztani a származási országban a bűnüldöző szervekkel és/vagy helyi szolgáltatókkal és helyi hatóságokkal való együttműködésben végzett ellenőrzésekkel.

A Magyarországra történő visszairányításkor az áldozat több kockázattal is szembesül. Az egyik ilyen kockázat, hogy az ellátás folytatása Magyarországon nem lehetséges, illetve nem történik meg. Egy másik kockázat, hogy az áldozat eltűnik a hatóságok látóköréből. Még aggasztóbb az a helyzet, amikor az irányított áldozatok reviktimizációja történik, mert az áldozat társadalmi és gazdasági környezete volt az eredeti áldozattá válás fő oka, és a segítségnyújtás és erőfeszítések ellenére ez nem változott.

• Az áldozat információhoz és tanácsadáshoz való joga.
• Az elkövetőhöz fűződő kapcsolatok Családtörténet és társadalmi-gazdasági és/vagy kulturális háttér, kockázatelemzés. Aggódik a személy a családjáért, rokonaiért? Azok veszélyben vannak?
• A származási országban folytatott élet lehetőségei (szakmai és tanulmányi háttér, szociokulturális környezet).
• A reviktimizáció potenciális tényezői.

• Magyar nyelvű hazatérési terv készítése, annak érdekében, hogy az áldozat megértse és elfogadja azt
• Érvényes személyazonosító igazolványok megléte
• A hazaút megszervezése
• Annak eldöntése, hova tér vissza az áldozat: van-e szükség védett szállásra vagy hazamehet (otthona biztonságos)
• Van(nak) az áldozatnak gyermeke(i)? A gyermekek az áldozattal vannak? Szükségük van különleges ellátásra? Mennyi idősek (óvodások, iskolások? stb.)

Hogyan/milyen körülmények között kell az áldozatot irányítani?

Az áldozat irányítására akkor kerül sor, ha esetleg támogatásra szorul, ha támogatásra tart igényt, illetve ha származási országában fenyegetik. A belga védett szálláshely, bűnüldöző szervek vagy igazságügyi hatóságok felveszik a kapcsolatot az illetékes szolgáltatókkal és bűnüldöző szervekkel Magyarországon, az áldozat biztonságos hazatérésének érdekében.

Amennyiben az áldozat uniós ország állampolgára, ez önkéntes alapon történik. Az áldozat Hollandiában maradhat, de egy bizonyos ponton a szociális ellátásokhoz való hozzáférés megszűnik, ezt az önkormányzatok ellenőrzik. Ennek egyik feltétele, hogy az áldozat nem lehet érintett súlyos bűncselekményben.

• Az áldozat beleegyezése a  hazatéréshez.
• Kockázatelemzés.
• Indulás előtti felmérés a származási országban történő reintegrációhoz kapcsolódó igényekről (szállás, orvosi ellátás stb.)
• A fogadó szervezet részletes információt kap az ügyről.

A hazatérési terv a hazatérés részleteit tartalmazza: hogyan és mikor térhet haza az áldozat, hol és ki fogja várni, hogy az utazása biztonságos lesz, és hogy van-e szüksége kísérőre.

Ellenőrzőlista?

• Tájékozott döntés a hazatérésről
• A fogadóközpont tanácsot ad a hazatérési tervvel kapcsolatban
• A fogadóközpont elkészíti az indulás előtti kockázatfelmérést
• A fogadóközpont felméri a szükségleteket és elkészíti az indulás előtti támogatási tervet
• A magyar áldozatsegítő szolgálathoz való irányítás
• A két ország rendőrsége és igazságügyi hatóságai együttműködhetnek a visszatéréssel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében
• A magyar konzulátus kiadhatja az utazáshoz szükséges dokumentumokat
• Az utazást szervezheti az áldozat egyénileg, a belga fogadóközpont segítségével, vagy történhet ez az IOM-en keresztül.
• Az áldozatok Magyarországon támogatást kaphatnak a reintegrációhoz a fogadó szervezeten, az állami vagy civil szervezet által működtetett védett szálláshelyen, az IOM-en vagy más helyi szolgáltatón keresztül.
• Az áldozat ügyvédje vagy a belga fogadóközpont továbbra is tájékoztatja az áldozatot az eljárás fejleményeiről

Nincs ilyen.

• Az áldozat a visszatérési tanácsadó irodában, vagy a FIZ-nél kérhet hazatérési támogatást (a FIZ továbbküldi a jelentkezést  a visszatérési tanácsadó irodába). Ha a jelentkezés  megfelel a feltételeknek, akkor a visszatérési tanácsadó iroda továbbítja a SEM-nek.
• Ha a SEM jóváhagyja a jelentkezést, akkor megbízza az IOM berni irodáját, hogy szervezze meg a hazatérést, és az IOM budapesti irodájával együttműködve bonyolítsa le a reintegrációt.
• Utazás: repülőjegyfoglalás, segítség érkezéskor, másodlagos szállítás, szociális/orvosi kíséret stb.
• Reintegráció.
• Esetkövetés.

• Érvényes személyazonosító iratok
• Részletes hazatérési terv készítése
• Utazás megszervezése (jegy, biztosítás, stb.)

V.      Büntető- és polgári peres eljárások

A belga, holland, svájci és magyar büntető- és polgári peres eljárások áttekintése

Nyomozás - A nyomozati szakaszban, melyet az ügyészség vagy a nyomozási bíró vezet, bizonyítékokat gyűjtenek annak megállapítására, hogy bűncselekmény történt-e, és hogy azonosítani lehet-e az elkövetőket. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos eljárásokban Belgiumban az áldozat vallomása bizonyítékként használható fel. Amennyiben a az áldozat már nem tartózkodik az országban, az ügyészség vagy a nyomozási bíró videokonferencia vagy telekonferencia útján is kérdezheti a hazájában tartózkodó áldozatot (a kölcsönös jogsegély révén, vagy a közös nyomozócsoportokon keresztül).

Tárgyalás - A nyomozás eredményétől függően az ügyet vagy lezárják, vagy bírósági tárgyalásra utalják.

Ítélet - A tárgyalás folyamán a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, és megállapítja, hogy a vádlott bizonyíthatóan bűnös vagy sem. Emberkereskedelem bűntette miatt elítélt elkövetőkre Belgiumban 1-5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki, valamint 500-tól 50.000 euróig terjedő bírság. A bírság összegét az azonosított áldozatok számával szorozzák, amelybe minden áldozat beleszámít, nemcsak a programban részt vevők. A bírság összegét szintén az azonosított áldozatok számával szorozzák.

Kártérítés - Ha az áldozat anyagi kártérítésre tart igényt a büntetőügy tárgyalásán, polgári igényt kell bejelenteni a büntetőeljárás során. Polgári igényt a fogadóközpont is bejelenthet az áldozat nevében. Ez vonatkozhat minden elszenvedett kárra, például fizikai sérülésre és a kapcsolódó orvosi költségekre, erkölcsi kárra, anyagi kárra, kieső bérekre, stb.

Amikor valaki hivatalos bejelentést tesz, a rendőrség egy visszaéléses helyzetet észlel vagy releváns információk birtokába jut (akár egy áldozattól, az áldozattal először kapcsolatba kerülő tisztviselőtől, vagy az M-en keresztül névtelen bejelentés érkezik), nyomozás indul. Az országos rendőrségen belül speciális emberkereskedelmi egységeket hoztak létre, amelyekben magasan képzett, minősített nyomozók dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök egyszerre első szintű szakemberek, amikor megfigyelés vagy bűnüldözési tevékenységek során kizsákmányoló helyzetet észlelnek, illetve második szintű tisztviselők, akikhez a lehetséges áldozatokat irányítják, ha egy másik szervezet a felelős az észlelésért és a helyzet további nyomozásra ad okot.

Amikor a rendőrség áldozattá válásra utaló jeleket észlel, vagy valaki bejelentést tesz, megindul a nyomozás. Amikor ennek eredményeképpen elegendő bizonyíték gyűlik össze, azt megvitatják az ügyészséggel, és eldöntik, hogy bíróság elé viszik-e az ügyet. 

Az ügyészség (OM) és a bíróságok együtt alkotják az igazságszolgáltatást. Az ügyészség dönti el, hogy kinek és milyen vádak alapján kell megjelennie a bíróságon. Ez az egyetlen testület, amely jogosult vádat emelni egyes személyek ellen. Amikor egy ügy nem kerül bíróság elé, az áldozatnak jogában áll egy másik bíróságot felkérni, hogy vizsgálja felül az ügyészség döntését, a büntetőeljárási törvény 52. cikke segítségével. Ez a bíróság dönthet úgy, hogy utasítja az ügyészséget a feltételezett elkövető elleni eljárás folytatására.

Lehetőség van polgári eljárás indítására az elkövető illetve az önkormányzatok ellen, de ezt az áldozatnak kell kezdeményeznie, aki jogosult a kötelező jogi képviseletre, vagy pro bono ügyvéd (solicitor vagy barrister) segítségével, vagy az önkormányzat által rászorultsági alapon biztosított pénzügyi segély révén.

1. A rendőrség és a civil szervezetek feladata és küldetése világosan meghatározott, ezt mindkét fél kölcsönösen tiszteletben tartja
2. A rendőrök speciális képzést kapnak a traumán átesett áldozat kihallgatásához
3. Az áldozat jogait tiszteletben tartják, különösen azt, hogy joga van felépülni, és megfontolt döntést hozni arról, hajlandó-e együttműködni a rendőrséggel (gondolkodási idő)
4. A büntetőeljárás alatti tanú- és áldozatvédelmet a szövetségi büntetőeljárási törvény garantálja
5. A büntetőeljáráson kívüli tanúvédelemről szóló szövetségi törvény kiterjeszti az emberkereskedelem szövetségi és kantonszintű büntetőeljárásban szereplő tanúinak és áldozatainak védelmét a tényleges eljáráson túlra, a jogerős ítélet utáni időszakra is.
6. Nyomozás - Az államügyész által végzett nyomozás alatt a rendőrség bizonyítékot gyűjt annak megállapítására, történt-e bűncselekmény, és azonosíthatók-e az elkövetők. Svájcban az áldozat tanúvallomását fontos bizonyítéknak tekintik.
7. Tárgyalás - A nyomozás végén az ügyet vagy lezárják, vagy bíróság elé küldik.
8. Ítélet - A tárgyalás alatt a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, és megállapítja, hogy bűnös-e a vádlott.
9. Kártérítés - Ha az áldozat pénzbeli kártérítésre tart igényt a büntetőtárgyalás alatt, akkor kártérítési igényt kell benyújtania a bűntetőeljárás alatt. Az igényben megnevezhet mindenféle elszenvedett kárt, úgy mint testi sérüléseket és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi kiadásokat, erkölcsi kárt, anyagi kárt, jövedelemkiesést stb.

• Az áldozat, aki külföldön nem tett bejelentést a bűncselekményről, bejelentést tehet Magyarországon. Ebben az esetben a rendőrség felhívja külföldi kollégáit az eljárásban való részvételre.
• A magyar rendőrségnek kötelessége tájékoztatni minden áldozatot a támogatási lehetőségekről (ideértve az állami kárenyhítést is), szóban és írásban egyaránt.
• Az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról: Az áldozatot a büntetőeljárásban tanúként kell kihallgatni.
• Tanúvédelmi törvény (2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról). A program fizikai védelmet biztosít a tanúknak. A program elérhető az emberkereskedelem áldozatai számára, amennyiben hajlandóak a bíróság előtt tanúvallomást tenni.

Hogyan kell az áldozatot a büntető és polgári eljárás folyamán támogatni?

• A bírósági eljárással kapcsolatos tájékoztatásra való jog
• Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet
• Ingyenes tolmácsolás
• Védelem a tárgyalás folyamán - Miután az áldozat vallomást tett, nem kötelező megjelennie a bíróságon, hogy az emberkereskedők ellen tanúskodjon. Abban az esetben, ha az áldozat kíván tanúskodni, a belga büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi, hogy az érintett megjelenjen a bíróságon, amikor a vádlott nincs jelen (73. cikk). 
• Tanúvédelem - a megtorlás veszélyének kitett áldozatok védelmét Belgiumban a következő intézkedések biztosítják: megelőző járőrszolgálat; bejövő és kimenő telefonhívások regisztrálása; titkosított telefonszám biztosítása, védett rendszám, mobiltelefon vészhelyzeti hívások esetére; fizikai védelem; lakóhely áthelyezés, maximum 45 napra.
• A tanúvédelmi program lehetővé teszi, a részleges vagy teljes névtelenséget, amelyet az ügyész vagy a nyomozási bíró rendelhet el, és amely a fenyegetett helyzetben levő áldozatok védelmét szolgálja, amely ritka az emberkereskedelem áldozatai esetében.

Az áldozatok jogosultak jogi képviseletre, amely ingyenes abban az esetben, ha nem tudják megfizetni.  A jogi képviselet mellett az áldozatot tájékoztatják annak a lehetőségéről, hogy a büntetőeljárás folyamán polgári igénnyel lépjen fel az elkövető(k) ellen, és hogy folyamodhat a kárenyhítési alaphoz.

• Szoros együttműködés a bűnüldöző szervek, a Bevándorlási Hivatal, az áldozattámogatás és a civil szervezetek között
• Részletes információ az áldozat jogairól és a büntetőeljárásról
• Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet
• Ingyenes tolmácsolás

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96-98/A szakaszának tanúvédelmi intézkedései:

• a tanú adatainak zárt kezelése,
• a tanú különösen védett tanúvá nyilvánítása,
• a tanú és a sértett személyi védelmének elrendelése.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51. szakasz (1) és (2) értelmében:

• Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.
• A sértett jogosult arra, hogy
•  ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen,
• az eljárás őt érintő irataiba betekintsen,
• az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
• a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és
• a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
• e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen.

Mivel lehet ösztönözni az áldozatot, hogy tegyen bejelentést a bűncselekményről?

Mivel a legtöbb magyar áldozat szeretne hazatérni, kihangsúlyozandó, hogy az egyik legfontosabb tényező az áldozatok ösztönzésére, hogy részt vegyenek a védelmi programban, annak garantálása, hogy az áldozat státuszt, minden olyan joggal és juttatással amelyet az Belgiumban jelent, át lehessen vinni a származási országba abból az országból, ahol a kizsákmányolás történt, összhangban az Európai Parlament és a Tanács az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU Irányelvével. A „védelmi csomagnak” a következőket kell tartalmaznia:

• védelem a megfélemlítéstől, megtorlástól, az elkövető által okozott további károktól, a nyomozásból illetve a bírósági eljárásból fakadó esetleges károktól, mint például az ismételt kihallgatás, az elkövetővel való találkozás a bíróságon, stb.;
• támogatás, ideértve a hosszú távú fizikai és pszichológiai segítésnyújtást, társadalmi beilleszkedést, reintegrációt és a jogsegélyt az eljárások során,
• a társadalmi beilleszkedésnek, az áldozat reintegrációjának garantálnia kell a teljes hozzáférést az alapvető jogokhoz illetve a azokhoz a forrásokhoz, amelyekre a a munkaerőpiacra való belépéshez, illetve a kizsákmányolás helyén illetve a származási országban elfogadhatónak tartott életszínvonal eléréséhez van szükség,
• a család védelme, ahol az emberkereskedelem áldozatainak gyermekei vannak veszélyben, a bűnüldöző szerveknek illetve a szociális szolgálatoknak kötelessége beavatkozni az áldozat és családja védelme érdekében, és garantálni a család egységét,
• hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz, annak biztosítása, hogy az áldozatok tisztában legyenek jogaikkal, megértsék azokat és meglegyenek az eszközeik a jogaik gyakorlására;
• kárenyhítés és helyreállítás.

A tudatosság növelése és a lehetőségekkel illetve az áldozatok jogaival kapcsolatos ismeretek bővítése az első lépés. Ebben kulcsszerepe van a rendőrségnek, akinek együtt kell működnie az áldozattal, és egyszerre kell tekintettel lennie az áldozatok szükségleteire, és az információ megszerzésének feladatára. Ennek egyik módja a helyszínen végzett interjúk. A bizalom rendkívül fontos, ehhez járulhat hozzá a tanácsadóként fellépő, magyarul beszélő kapcsolattartók segítése.

• Védelem
• Biztonságérzet
• Részletes információ a jogokról és lehetőségekről (hitegetés nélkül)
• Részletes információ a büntetőeljárás mellett és ellen szóló érvekről, az esélyekről és kockázatokról
• Az áldozat jogainak védelme a rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárás alatt
• Védelem biztosítása a civil szervezetek és a speciális rendőrség közötti együttműködés által  
• Támogatás (az áldozattámogatás részletes leírását ld. fentebb)

• Védelem
• Biztonságérzet
• Tájékoztatás a lehetőségekről

Milyen okból utasítják vissza az áldozatok a büntető és polgári eljárásban való részvételt és a hatóságokkal való együttműködést?

A szexuális kizsákmányolás magyar áldozatai Belgiumban:

• Nem tekintenek magukra áldozatként („agymosáson” estek át, vagy nem ismerik fel a kizsákmányolást)
• Bizalmatlanság a hatóságokkal szemben
• Megfenyegették őket, tartanak a megtorlástól
• Félnek, hogy elvesztik a gyermekük felett való felügyelet jogát Magyarországon
• Hajlandóak tovább dolgozni önállóan, hogy pénzt küldhessenek a családjuknak
• A család érintett az emberkereskedelemben
• Minél hamarabb szeretnének hazatérni és folytatni az életüket

A munkaerő-kizsákmányolás magyar áldozatai Belgiumban:

• Megfenyegették őket, tartanak a megtorlástól
• Nem bíznak az igazságszolgáltatásban
• Érdekük a kifizetetlen bérek behajtása, de úgy gondolják, hogy a folyamat túl hosszú lesz
• Minél hamarabb szeretnének visszatérni családjukhoz

• Sürgősen más módot szeretnének találni a családjuk eltartására, és úgy érzik, hogy „időpocsékolás” lenne az igazságszolgáltatáshoz fordulni

A legfőbb okok, amiért az áldozatok nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal: félelem az elkövetőtől, félelem, hogy a közvetlen család rájön, mi történt, félelem a társadalmi megbélyegzéstől és az a tény, hogy Hollandiában az áldozatoknak nem engedik, hogy (legális) szexmunkát/prostitúciót végezzenek.

• Félelem a megtorlástól
• Érzelmi kapcsolat az elkövető és az áldozat között (pl. szerelmi viszony, családtagok vesznek részt az emberkereskedelemben)
• Bizalmatlanság a (bűnüldöző) hatóságokkal szemben
• Félelem attól, hogy az illegális tartózkodás és munka miatt ellene is eljárás indul
•  Felismerés hiánya (az áldozat gyakran nem tartja magát áldozatnak)
• Információhiány a lehetőségekről
• Szeretne egyedül tovább dolgozni, hogy pénzt tudjon küldeni a családjának
• Szeretne minél hamarabb hazatérni , és folytani az életét
• Szégyelli, hogy szexmunkásként dolgozott, szégyell beszélni a történtekről
• Sok adósság
• Társadalmi diszkrimináció
• Fél, hogy elveszíti Magyarországon levő gyermekei felügyeleti jogát

• Félelem az elkövetőtől
• Érzelmi kapcsolat az emberkereskedő és áldozata között
• Nincs információja a lehetőségekről

Ellenőrzőlista?

• A bűnüldöző szervek, az ügyészség és a nyomozási bíró nyomozásokat folytat, hogy bizonyítékokat szerezzen
• Az ügyet a nyomozás eredményétől függően lezárják vagy tárgyalásra kerül sor
• A per folyamán az áldozatoknak nem kell megjelenniük a bíróságon
• Amennyiben az emberkereskedőt bűnösnek találják, elítélik
• Az áldozat a büntetőeljárásban polgári kártérítési igénnyel élhet

Nincs

• A bűnüldöző szerv (rendőrség) és az államügyész nyomozást folytat, amely során bizonyítékot gyűjt
• A nyomozás végződhet az ügy lezárásával
• Jogi tanácsadás és/vagy tolmácsolás az áldozatnak, ha igényt tart rá
• Ha az emberkereskedőt bűnösnek találják, elítélik
• Az áldozat a büntetőeljárás alatt polgári peres eljárásban kártérítést kérhet
• Biztonságos környezet és alapvető ellátás biztosítása
• Rendszeres kockázatelemzés az áldozat bevonásával, kockázatkezelési terv készítése.
• Tájékoztatás nyújtása az áldozatnak a jogairól és a bírósági eljárás alakulásáról

• Tájékoztatás az áldozatok támogatásáról, a tanúk jogairól és lehetőségeiről (szóban és írásban egyaránt)
• A büntetőeljárás megindítása
• Szükség esetén jogsegély biztosítása az áldozatnak
• Tájékoztatás a büntetőeljárás helyzetéről, fázisáról