Trendek

Magyarország forrás- és tranzitország az unión belüli emberkereskedelem szempontjából. Az Egyesült Államokban 2015-ben megjelent TIP jelentés szerint „A magyarok az EUROPOL által 2009 és 2013 között az emberkereskedelemre vonatkozóan lefolytatott nyomozások során azonosított összes áldozat 18%-át tették ki”, ami azt jelenti, hogy csaknem minden ötödik áldozat magyar volt ebben az időszakban.

A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége Magyarországon szintén nő, és sok magyar lány dolgozik prostituáltként Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Németországban és Ausztriában. Magyar nők és férfiak is esnek áldozatul kényszermunkának, hazájukban és külföldön is, többek között az Egyesült Királyságban, Hollandiában és más európai országokban (elsősorban Svájcban és Németországban) és Észak-Amerikában.

hun.jpgUgyanakkor az országon belüli emberkereskedelem is növekvő tendenciát mutat, amely elsősorban az ország legszegényebb területeit érinti, többek között Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét (Északkelet-Magyarország) valamint Baranya megyét (Délnyugat-Magyarország). Tolna és Baranya megye (Délnyugat-Magyarország) és Békés megye (Délkelet-Magyarország) szintén jelentős forrásterületek. A térképen pirossal jelzett megyékben a munkanélküliség is nagyon magas, ez az áldozattá válás egyik kiváltó oka. Az uniós országokban azonosított áldozatok túlnyomó többsége magyar, és úgy tűnik, hogy szexuális és munkaerő-kizsákmányolásnak estek áldozatul. Utalnak jelek olyan esetekre is, amikor az emberkereskedelem a kábítószer-csempészethez kapcsolódik. A magyar hatóságok szerint vannak arra utaló jelek, hogy Magyarország bizonyos mértékig célországnak számít a keleti országok számára, de egyelőre ezt nem lehet adatokkal alátámasztani.

Az elmúlt évtizedben a szexuális kizsákmányolás jelensége belföldön is növekedett, majd az uniós csatlakozás után az uniós országokban is.

Az áldozatok általában (mint Belgiumban és Hollandiában) egyedülálló, iskolázatlan fiatal nők (18-25 évesek), akik nagyon szegény, hátrányos helyzetű családból származnak. Ki kell hangsúlyozni, hogy minden eset egyedi, és hogy van néhány nagyon egyértelmű jellegzetesség:

  • ezeknek a nőknek gyermekük van (aki Magyarországon marad, amíg ők külföldön dolgoznak, és ez az egyik fő oka, hogy elvállalják a munkát)
  • bizonyos esetekben ezeket a nőket pénzért adták el az emberkereskedőknek (különösen Északkelet-Magyarországon)
  • előfordul, hogy beleegyeznek, hogy prostituáltként dolgozzanak külföldön (vagy esetleg már Magyarországon is így dolgoznak) a magasabb fizetés reményében, de a valóság más európai országokban nagyon más. Megverik őket, elveszik személyazonosító irataikat, a munkakörülmények rosszak, és nem kapják meg azt a pénzt, amit ígértek nekik.
  • esetenként az áldozatok valamilyen erotikus szolgáltatásra vonatkozó álláshirdetésre jelentkeznek (masszázs, tánc, escort szolgáltatás, de nem prostitúció), vagy építőipari esetleg mezőgazdasági munkára, stb.), hogy külföldön jobb életük, jobban fizető állásuk legyen. Csak „szóbeli egyezséget” kötnek a munkakörülményekről és elvárásokról, de nincsenek ismereteik a realitásokról. Szerződés híján az áldozatok külföldön nagyon rossz helyzetbe kerülnek: félnek segítséget kérni a helyi bűnüldözési szervektől, nincsenek információik a jogaikról és lehetőségeikről, nem beszélik az adott ország nyelvét, és azt sem tudják, hogyan juthatnak oda.

 

Intézményi háttér

Az emberkereskedelem elleni fellépés kereteit az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008. Korm. határozat fektette le. Létrehozta a Nemzeti Koordinációs Mechanizmust (NKM) az emberkereskedelem ellen, és kinevezte az emberkereskedelem elleni fellépés nemzeti koordinátorát.

„Az emberkereskedelem elleni fellépés koordinátora a Belügyminisztérium Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkársága. Az emberkereskedelem elleni fellépés koordinátorának legfőbb feladata Magyarország emberkereskedelem elleni tevékenységének javítása, és a különböző állami és nem állami szervezetek közötti együttműködés elősegítése az emberkereskedelemhez kapcsolódóan. Az emberkereskedelem elleni fellépés nemzeti koordinátora képviseli Magyarország emberkereskedelem elleni tevékenységét, nemzeti, európai és nemzetközi szinten”.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus a nemzeti koordinátor elnöklete alatt működik és ez az érintett magyar szereplők együttműködésének legfontosabb fóruma. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben dolgozó és a szexuális és munkaerő-kizsákmányolás elleni küzdelemben részt vevő szervezetek tartoznak a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus tagjai közé.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus munkáját 2011 decembere óta az NGO Kerekasztal egészíti ki, amelyet szintén a nemzeti koordinátor elnököl. Azok a nem kormányzati szervezetek vehetnek részt önkéntes alapon a találkozókon, amelyek az emberkereskedelem különböző típusainak áldozatait segítő munkában vesznek részt.

A Nemzeti Koordinációs Mechanizmus tagjai részt vesznek az információk és lehetőségek megosztásában, a továbbképzések, workshopok és figyelemfelkeltő kampányok szervezésében, az áldozatok segítésében, azonosításában és irányításában, és olyan projektekben, amelyek célja a védett szálláshelyek fenntartása, kapacitásainak bővítése, illetve új védett szálláshelyek létrehozása.