FolyamatábraTransznacionális Áldozatirányítási Rendszer

Belgium

Az áldozat észlelése vagy saját beszámolója alapján történik, vagy olyan indikátorok, figyelmeztető jelek alapján, amelyek segítik az áldozattá válás jeleinek felismerését. Az áldozattal először közvetlen kapcsolatba kerülőknek az áldozat sürgős és alapvető szükségleteit kell kielégítenie, illetve tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatvédelmi programról, egy többnyelvű szórólap segítségével. A szórólap 27 nyelven érhető el, és segíti az áldozatokat, hogy megértsék a saját helyzetüket illetve a támogatást, amelyre számíthatnak. Elmagyarázza, mi az emberkereskedelem, megadja a három fogadóközpont elérhetőségét és bemutatja azok szolgáltatásait.

Az interjúnak, akár a rendőrség, akár képzett szociális munkások készítik, meg kell felelnie bizonyos minőségi követelményeknek. Az interjúkat biztonságos, bizalmas környezetben kell tartani, olyan nyelven, amelyet az áldozat könnyen megért. Rendkívül fontos, hogy alapos szűrés után képzett tolmácsokat alkalmazzanak, lehetőség szerint olyanokat, akik képzésen vettek részt a kiszolgáltatott csoportokkal való munkával kapcsolatban, vagy oktatásban részesültek az emberkereskedelemmel kapcsolatban. Az áldozatokat jogaikról tájékoztatni kell az alábbi (az angol kezdőbetűk alapján 4 C-nek nevezett) megközelítés alapján:

  1. Titoktartás (confidentiality),
  2. Ellenőrzés (control): az áldozatnak megvan a lehetősége, hogy az interjút bármikor félbeszakítsa, joga van, hogy jelen legyen valaki, aki támogatást nyújt számára, joga van kérdezni és ahhoz, hogy magánéletét, bizalmas közléseit tiszteletben tartsák.
  3. Együttműködés (cooperation) a rendőrséggel, igazságügyi hatóságokkal és/vagy civil szervezetekkel,
  4. Beleegyezés (consent): az áldozat beleegyezik az interjúba.

Ennek a megközelítésnek az alkalmazása garantálja az áldozat emberi jogainak tiszteletben tartását. 

Jelenleg három elismert fogadóközpont működik Belgiumban: a Pag-Asa Brüsszelben, a Sürya Liège-ben a vallon régió számára és a Payoke Antwerpenben a flamand régió számára. A gyermekkorú áldozatokat általában a kísérő nélküli kiskorúak számára kialakított központokban helyezik el, ilyen például az Esperanto a vallon régióban és a Minor N’Dako-Juna Brüsszelben.

Az áldozatsegítő program azonos mindhárom központban, és általában két-három évig tart. Arra tervezték, hogy az áldozatot az irányítás kezdeti szakaszától a bírósági eljárások végéig támogassa, és arra koncentrál, hogy az ügyfélnek segítsen teljes autonómiát és önállóságot elérni. Először az adott személyt áldozatként azonosítják, megállapítják, hogy jogosult-e a támogatásra, és az áldozat belép a tanácsadói programba. A legtöbb esetben az áldozatot a rendőrség irányítja a központba, tehát már az emberkereskedelem azonosított áldozatáról van szó.

Az áldozatok számára elérhető szolgáltatások legtöbbjét a fogadóközpontok biztosítják, ezek a következők:

  • Egyéni támogatási csomag – Minden áldozattal egy, az esetért felelős vezető dolgozik, hogy egyénre szabott támogatási csomagot alakítsanak ki, hogy a traumát leküzdve az áldozat visszanyerje az irányítást az élete felett, és a társadalomba való beilleszkedéséhez támogatást kapjon.
  • Lakhatás – A központok nem azonosítható, védett szálláshelyen biztosítanak lakhatást. Másik megoldás, ha az áldozat magánúton keres szállást, és fennmaradási támogatást kap a központtól, de amennyiben az alternatív szállás ugyanabban a környezetben lenne, ahol az áldozattal a visszaélések történtek, illetve ahol az áldozat veszélyben lenne, ajánlott, hogy az áldozat a védett szálláshelyet válassza szállásul.
  • Pszichológiai támogatás – Az áldozatok pszichológiai támogatást és tanácsadást kapnak a gyógyulási folyamat támogatásának érdekében.
  • Jogsegély – Jogi tanácsot, tanácsadást, információt kaphatnak az ügyfelek, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, mindezt olyan nyelven, amelyet megértenek. Jogi támogatást biztosítanak, hogy az áldozatok elleni jogsértésekben érintett elkövetők ellen eljárást lehessen folytatni a belga bíróságokon. Az áldozatnak tolmácsot és ügyvédet biztosítanak, ha kéri, illetve ha szükséges. Ezek a szolgáltatások elősegítik, hogy az áldozatok a szükséges információk birtokában önállóan, megalapozottan dönthessenek, hogy panaszt tesznek-e kizsákmányolóik ellen. A fogadóközpont polgári eljárást is kezdeményezhet, akár a saját, akár az áldozat nevében.
  • Adminisztratív támogatás – A központ segíti az áldozatokat a tartózkodási engedély, munkavállalási engedély illetve utazási dokumentumok igénylésekor, és segítik az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférést.
  • A társadalmi beilleszkedés támogatása – A központoknak fontos szerepe van abban, hogy segítse az áldozatokat az életük helyreállításában. Információt nyújtanak az áldozatok számára elérhető képzési, szakképzési és elhelyezkedési lehetőségekről, hogy segítsék a flamand vagy francia nyelvű régióba való beilleszkedést, és hogy a társadalmi reintegráció szociális-gazdasági aspektusait is figyelembe vegyék. Az áldozat lakhatásának a megoldásában is segíthetnek, amikor az elhagyja a védett szálláshelyet.
  • Segítség a hazatérésben – A központok szorosan együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és a Caritasszal, hogy segítsék a hazatérni kívánó áldozatok visszatérését hazájukba. A központok irányító hálózatokat is használnak, Belgiumon belül, illetve az áldozatok származása szerinti országokban, hogy a legmegfelelőbb körülményeket biztosítsák az ügyfelek hazatéréséhez.
  • Tájékoztatás és képzés – A központok elkötelezettek továbbá, hogy a nyilvánosságot az emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről tájékoztassák, valamint ajánlásokat adhatnak az illetékes hatóságoknak, és tájékoztatást nyújtanak az áldozatok védelmével és segítésével kapcsolatban.

Az áldozatot arra ösztönzik, hogy személyazonosságát útlevéllel vagy annak megfelelő irattal, illetve a hazájában kiadott személyazonosító igazolvánnyal igazolja. Tartózkodási engedély hiányában a fogadóközpontoknak jogukban áll, hogy az áldozat nevében a Bevándorlási Hivatalhoz tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtsanak be.

 

Hollandia

A különböző szervezetek különböző szabványokat használnak a kizsákmányoló helyzet azonosítására. Az emberkereskedelem megvalósulásának megállapításához a legfontosabb kritérium a kizsákmányolás megléte. A kizsákmányolás ugyanakkor egy nem teljesen világosan körülírt fogalom.

A Tanács 2002. július 19-i, az Emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló Kerethatározatának első cikke így határozza meg a kizsákmányolást: „magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását”, amely megegyezik az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve 3.§-ával, kivéve hogy tartalmazza a kizsákmányolás általános célját és a szervek eltávolításnak céljával történő emberkereskedelmet. Ez a meghatározás is elég tág, és nagy teret enged a hatóságoknak azon cselekmények értelmezésében, amelyek beleférnek ebbe a tág definícióba. Ezért van a kizsákmányolásnak ilyen sok aspektusa. Ezenkívül az emberkereskedelem áldozatát azonosító szervezettől függően más-más jeleket vehetnek észre.

Például a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium felügyeleti egysége a következő példákat sorolja fel kizsákmányoló helyzetben levő áldozatok/alkalmazottak jellemzőiként:

  • veszélyes vagy egészségtelen munkát kénytelenek végezni;
  • hosszú munkaidőben kénytelenek dolgozni;
  • nagyon alacsony bért kapnak, nem kapnak bért, vagy a bérek kifizetése késik;
  • nem rendelkeznek saját útlevelük felett;
  • hamis ígéretekkel csábítják őket Hollandiába;
  • rosszul bánnak velük, zsarolják, kényszerítik vagy fenyegetik őket
  • arra kényszerítik őket, hogy nagy adósságot törlesszenek a munkaadójuknak;
  • nem férnek hozzá a saját számlájukon levő pénzhez;
  • jövedelmük nincs bejelentve az adóhatósághoz, vagy például nincs balesetbiztosításuk;
  • ipari épületekben vagy ipari területeken szállásolják el őket, vagy nagyon szegényes körülmények között
  • nem ismerik saját szállásuk címét;
  • más módon nehezedik rájuk nyomás.
  • Kizsákmányolás mindenhol előfordul

Ezzel szemben a rendőrség akkor tekint egy helyzetet kizsákmányoló helyzetnek, ha az adott személyek:

  • nem maguk intézték saját utazásukat vagy vízumukat;
  • hamis útlevelük van;
  • illegálisan tartózkodnak Hollandiában;
  • nincsen saját szállásuk, amelyért ők felelősek;
  • félnek a deportálástól vagy a visszaéléstől;
  • súlyos adósságaik vannak;
  • jövedelmük indokolatlanul nagy részét ki kell adniuk;
  • nem kapják meg a szükséges orvosi ellátást;
  • nincs kapcsolatuk vagy csak korlátozott kapcsolatuk van másokkal;
  • korlátozott az önrendelkezésük;
  • zsarolják, kényszerítik vagy fenyegetik őket;
  • rendkívül hosszú munkaidőben kell dolgozniuk;
  • fizikai bántalmazás tünetei láthatók rajtuk.

 

Svájc

A Svájcban azonosított magyar áldozatok többsége prostitúcióban kizsákmányolt fiatal nő.  A svájci szakemberek tapasztalatai szerint sokan hátrányos helyzetű roma családokban nőttek fel, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (különösen Miskolcról), Heves megyéből, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Budapestről származnak. Gyakran van gyermekük Magyarországon. A legtöbb áldozatot "személyes kapcsolaton" keresztül (rokonok, ismerősök, "szeretők" közbenjárásával) szervezik be. Több azonosított magyar áldozatot eladtak (akár saját családjuk). Az emberkereskedők és környezetük gyakran használnak testi, pszichés és szexuális erőszakot azért, hogy az áldozatot a kizsákmányoló helyzetben tartsák.

Nincs olyan intézet vagy testület, amely hivatalosan meghatározná, ki számít emberkereskedelem áldozatának. Az azonosítást végezheti a rendőrség, a területre szakosodott civil szervezet, áldozattámogató központ, az Állami Bevándorlási Hivatal vagy más szerv annak céljától függően (ezt a svájci törvények nem határozzák meg). A korai azonosítás (észlelés) nehéz, mert az emberkereskedelem áldozatai ritkán jelentkeznek a hatóságoknál. Ezért az azonosításban különösen fontos szerepet játszanak az utcán dolgozó munkatársak és a területre szakosodott civil szervezetek. Egyes kantonokban vagy városokban speciális rendőrségi egységek működnek, amelyek képzésben részesültek, hogy segíteni tudják az emberkereskedelem áldozatait, ők az utcán létesítenek közvetlen kapcsolatot a potenciális áldozatokkal.

Svájcban az azonosítási folyamathoz nem létezik törvény által meghatározott indikátorok listája Ugyanakkor a kantoni- és szövetségi szinten dolgozó szakemberek a civil szervezetek szakértőivel együtt, a KSMM vezetésével kidolgoztak egy útmutatást az emberkereskedlem elleni harcban alkalmazott együttműködésről. A 2005 végén kiadott útmutatás áttekintést nyújt az emberkereskedelem elleni harcban használható eszközökről, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a kantonok vezetésének arra vonatkozóan, hogyan lehet koordinálni a munkát az áldozattámogató szolgálatokkal ilyen bűncselekmény esetén. Az útmutatás mellékletében található egy "Lista az emberkereskedelem áldozatainak azonosításához". Ez a lista jelenleg felülvizsgálat alatt áll, mert módosítani kell az emberkereskedelem új jelenségeinek megfelelően.

Bár ez emberkereskedelemmel kapcsolatos törvényhozás Svájcban szövetségi feladat; az elkövetők üldözése és az áldozatok védelme alapvetően a kantonok feladata. Ami a bűnüldözést illeti, sok svájci kanton és város rendőrségén vagy ügyészségén működik emberkereskedelemre szakosodott speciális egység.

Svájc szövetségi állam, az emberkereskedelem elleni küzdelem feladatai, köztük az áldozatok védelme is elsősorban a 26 kantonra hárul. Ebből adódóan országos szintű áldozatirányítási mechanizmus nincs, csak kantonszintű. Eddig a 26 kantonból 18-ban alakult meg az emberkereskedelem elleni tevékenység operatív szintű koordinálására hivatott úgynevezett kerekasztal. Az egyes kantonok kerekeasztal megbeszélésein résztvevő különböző szervezetek és hatóságok intézményesített együttműködése biztosítja az áldozatok számára a szükséges támogatást és védelmet.

Az áldozatok segítéséről szóló törvény tanácsadást és támogatást biztosít mindenki számára, akit bűncselekményhez kapcsolódó fizikai, szexuális vagy pszichés bántalmazás ért Svájc területén, állampolgárságtól és tartózkodási jogállástól függetlenül.  Ami az áldozatsegítést illeti, minden kantonban működik tanácsadó szervezet (minden típusú bűncselekmény áldozatai számára), de a legtöbb kantonban szakosodott civil szervezetek foglalkoznak az áldozatok segítésével.

A segítségnyújtás az adott áldozat igényeihez és helyzetéhez szabott. A segítségnyújtás formája lehet: szállás biztosítása, gondozás és tanácsadás a stabilizációs fázis alatt, orvosi segítségnyújtás és jogi tanácsadás.

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és a nekik nyújtott támogatás során kulcsfontosságú, hogy Svájcban a rendőrség és a civil szervezetek együttműködve igyekeznek jobban megérteni az emberkereskedelem jeleit.  A bordélyházakban a rendőrségi fellépést és razziát gondosan koordinálni kell a területre szakosodott áldozattámogató szolgálatokkal. Ha lehet, akkor egy tanácsadó még a rendőrségi fellépés előtt biztonságos helyen találkozik az áldozattal, és megbeszéli vele a különböző menekülési lehetőségeket. A bűnüldöző szervek és a civil szervezetek együttműködése elengedhetetlenül fontos az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása során. Ha a rendőrség vagy az ügyészség munkatársaiban felmerül a gyanú, hogy valaki emberkereskedelem áldozata, akkor tájékoztatnia kell az áldozattámogató szolgálatokat, valamint a bevándorlási hivatalt rövid időre szóló tartózkodási engedély kiállítása céljából.

A speciális rendőrségi egységek a civil szervezetekkel együtt továbbképzéseket tartanak a Svájci Rendőrségi Intézetben azon rendőrök számára, akik az emberkereskedelem potenciális áldozataival kapcsolatban állnak vagy állhatnak. Egyéb példák a rendőrség és a civil szervezetek közötti svjáci együttműködésre: évenként megrendezett konferencia a Szövetségi Rendőrség szervezésében a szexuális vagy munkas célú kizsákmányolás és emberkereskedelem áldozatairól, illetve évete több workshop zajlik civil szervezetek szervezésében a területre szakosodott nyomozókkal együttműködve.

A külföldi állampolgárokra vonatkozó szövetségi törvény és a hozzá kacsplódó, az országba belépésre, az országban tartózkodás és munkavállalás idejére vonatkozó rendelet szabályozza, meddig maradhatnak az emberkereskedelem áldozatai Svájcban. A törvények összhangban állnak az Európa Tanács Egyezménye az emberekreskedelem elleni fellépésről rendelkezéseivel. A rendelet 35. cikkelye legalább 30 napos felépülési és gondolkodási időszakot garantál az emberkereskedelem áldozatainak. Ha az áldozat úgy dönt, hogy együttműködik a bűnüldöző szervekkel, akkor a kanton bevándorlási hivatala ideiglenes tartózkodási engedélyt állíthat ki számára a büntetőeljárás idejére (rendelet, 36. cikkely). Emellett, ha az áldozat igazolható okok miatt nem tud visszatérni szülőhazájába, akkor személyes krízishelyzetre hivatkozva letelepedési engedélyt kaphat. Ez utóbbit a szövetségi hatóság (a Svájci Migrációs Államtitkárság, SEM) állítja ki, és nem függ attól, hogy az áldozat együttműködik-e a hatóságokkal (külföldi állampolgárokra vonatkozó törvény 30. cikkelye, rendelet, 31. cikkely).

Emellett a külföldi állampolgárokra vonatkozó törvény 60. cikkelye visszatérési támogatást biztosít az emberkereskedelem külföldi áldozatai és szemtanúi számára. Bizonyos körülmények esetén (pl. anyagi lehetőségek hiánya) az Állami Bevándorlási Hivatal önkéntes visszatérési és reintegrációs támogatást is engedélyezhet, amelyet a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nyújt, ennek része: visszatérési tanácsadás, a visszatérés előkészítése és az utazás megszervezése, anyagi és természetbeni támogatás Magyarországon, valamint egészségügyi segítségnyújtás. Az egész folyamathoz hozzá tartozik a szoros utánkövetés és egy ellenőrző látogatás.

A tanúvédelmi törvény teremti meg az emberek védelmét szolgáló programok alapját a szövetségi és kantonszintű büntetőeljárás alatt. A Szövetségi Rendőrségnél (fedpol) országos tanúvédelmi egység alakult.

Az áldozatokat Svájcban többek között az alábbi jogosultságok és támogatások illetik meg:

  • Információhoz és tanácsadáshoz való jog
    • Szabad, bizalmas és anonim tanácsadás
    • Tolmácsolás
    • Vészhelyzeti elszállásolás
    • Pénzügyi segítség
  • Büntetőeljáráshoz való jog
    • Aktív részvétel az eljárásban
    • Hozzáférés az előzetes fogvatartás, őrizetbe vétel és egyebek elrendelésére vagy visszavonására vonatkozó bírósági döntések dokumentumaihoz, nyilvántartásához és információihoz.
    • Jogi tanácsadás.
  • Speciális jogok a büntetőeljárás alatt
    • Jogi képviselet és egy megbízható fél kísérete a rendőrségi és ügyészségi vizsgálatok alatt
    • Közvetlen/személyes kapcsolat kerülése a vádlottal
    • Szexuális bűncselekmények esetén az áldozat kérheti, hogy a rendőrségi és ügyészségi nyomozás alatt a kihallgatást azonos nemű személy végezze
    • Szexuális bűncselekmény esetén a bírósági testületnek legalább egy tagja az áldozattal azonos nemű
    • Az anonimitás joga a vádlott felé, ha ennek oka fennáll (pl. életveszély)
    • 18 év alattiak esetén egyéb jogok illetik meg az áldozatot a büntetőeljárás alatt a gyermekek védelme értelmében
  • A személyazonosság nyilvánosságra hozatalának tiltása a büntetőeljáráson kívül
  • Védelmi jogok
  • Tartózkodási engedély
    • A bevándorlási hivatal engedélyezi az áldozatok számára, hogy legalább 30 napig az országban maradhassanak (felépülési és gondolkodási idő).
    • A gondolkodási idő alatt az áldozat eldönti, szeretne-e tanúvallomást tenni az elkövető ellen.
    • Ha az áldozat úgy dönt, hogy együttműködik a bűnüldöző szervekkel, akkor ideiglenes tarózkodási engedély kaphat a büntetőeljárás idejére.
  •  Tartózkodási engedély személyes krízishelyzet esetén
    • Az áldozatok igényelhetnek ilyen engedélyt.
  • Kártérítéshez való jog
    • Anyagi károkért és személyes szenvedésért.
  • Támogatott önkéntes visszatérés és reintegráció
    • Az áldozatok igényelhetnek visszatérési támogatást.


Magyarország

Magyarországon minden bűncselekmény áldozata, nem csak az emberkereskedelem áldozatai, segítséget kapnak, nemre, korra vagy fogyatékosságra való tekintet nélkül. Az Igazságügyi Hivatal kidolgozott egy gyermekbarát eljárásrendet, hogy különleges elbánást biztosítson a gyermekkorú áldozatoknak. Az áldozatok azonosításának és irányításának összehangolt rendszerét a 354/2012 (XII. 13.), az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló, 2013. január 1-én életbe lépett Kormányrendelet alkotta meg. Azonosítást végző szervek:

  • az egészségügyi szolgáltató
  • az egészségügyi államigazgatási szerv
  •  a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató
  • a köznevelési intézmény
  • a rendőrség
  • a munkaügyi hatóság
  • a konzuli tisztviselő
  • az idegenrendészeti hatóság
  • menekültügyi hatóság
  • önkéntesen közreműködő szervek.

Azonosító beszélgetés

A kormányrendelet 1. melléklete tartalmaz egy azonosító adatlapot, amely meghatározza az azonosító beszélgetés rendjét. Az azonosító eljárásban a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott azonosító adatlapot kell használni.

Az azonosító beszélgetés megkezdése előtt

  • az azonosításba bevont személyt fel kell világosítani az azonosító beszélgetés céljáról.
  • az azonosításba bevont személyt tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a beszélgetés eredményeként valószínűsíthető, hogy nem emberkereskedelem áldozata, vagy emberkereskedelem áldozata, de a további intézkedésekhez nem járul hozzá, az azonosító adatlap személyazonosításra alkalmatlanná tett módon, kizárólag statisztikai célra kerül felhasználásra.

A 354/2012. (XII.13), az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló Korm. rendelet értelmében:

Az adatlap célja annak megállapítása, hogy az azonosításba bevont személy az emberkereskedelem áldozata-e. Az azonosító beszélgetés során kérdéseket kell feltenni az azonosító adatlapon felsorolt mutatók (indikátor) felhasználásával. A kérdésekre adott válaszok alapján lehet meghatározni, hogy az azonosításba bevont személy valószínűsíthetően emberkereskedelem áldozata-e.  Minden esetben minden kategóriára vonatkozóan fel kell tenni a kérdéseket. A mutatók és válaszok alapján minden kategóriára el kell dönteni, hogy az adott kategóriában az áldozattá válás valószínűsége fennáll-e. Az azonosításba bevont személy valószínűsíthetően az emberkereskedelem áldozata, ha a következők jelen vannak:

  • két nagy valószínűségre utaló jel
  • egy nagy valószínűségre utaló és egy közepes/kis valószínűségre utaló jel
  • két közepes valószínűségre utaló jel és egy kis valószínűségre utaló jel együttesen jelen van és az áldozattá válás valószínűsége valamennyi kategóriában fennáll.

 

Áldozattá válásra utaló jelek

Megjelenés

Nagy valószínűségre utaló jel

  • Valószínűleg gyermek
  • Látható sérülések (zúzódások, égetésnyom, vágás, stb.)
  • Kezeletlen fertőzések jelei
  • Látható alultápláltság
  • Testi fogyatékosság
  • Terhesség

Közepes valószínűségre utaló jel

  • Kimerültség jelei
  • Elhanyagolt, szegényes ruházat
  • A végzett munka jellegének nem megfelelő ruházat
  • Tipikusan szexuális tevékenység végzéséhez viselt ruházat

Kis valószínűségre utaló jel

  • Túlzott, indokolatlan idegesség

 

Személyes körülmények

Nagy valószínűségre utaló jel

  • Nem rendelkezik személyazonosító okmányokkal
  • Annak jelei, hogy a személy szabad mozgását korlátozzák, ellenőrzik

Közepes valószínűségre utaló jel

  • A munkahely azonos a szálláshellyel
  • Nem tudja a szállása címét
  • Folyamatosan változó szálláshely
  • Szegényes, nem lakás céljára szolgáló, alkalmatlan szálláshely

 

Munkakörülmények/tevékenység végzésének körülményei

Nagy valószínűségre utaló jel

  • Munkaideje (tevékenység végzésének időtartama) kirívóan hosszú
  • Fizetés egy részének, vagy egészének elvonása
  • Nem tudja megmondani a munkahelye címét
  • Kiugróan magas(nak állított) közlekedési, lakhatási, étkezési költségek
  • Nők esetében, külföldi azonosításnál: otthon hagyott, 3 évesnél fiatalabb gyermek(ek)

Közepes valószínűségre utaló jel

  • Munkaszerződés nincs, vagy a tényleges munkakörülmények annak nem felelnek meg
  • A munkavégzés valamennyi feltételét egyoldalúan a munkaadó állapítja meg
  • Az azonosításba bevont személy abban a hiszemben van, hogy tartozik a munkaadónak
  • A munkavégzés helye nem rendelkezik a megfelelő munkavédelmi felszerelésekkel
  • A munkavégzés (feladatvégzés) helye folyamatosan változik

A magyar állam a bűncselekmények áldozatainak a következő támogatást nyújtja az Áldozatsegítő Szolgálaton keresztül:

  • (általános) tájékoztatás
  • áldozatsegítő szolgáltatás (azonnali pénzügyi segély, érdekérvényesítés elősegítése, jogsegély, pszichológiai tanácsadás, menedék), valamint
  • állami kárenyhítés (csak a szándékos támadás és jogsértés áldozatainak; részleteket lásd később).

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján az emberkereskedelem áldozatai a következő segítséget kapják:

  • amennyiben a bűncselekmény Magyarországon történt, az emberkereskedelem áldozata jogosult áldozatsegítő szolgáltatásokra és állami kárenyhítésre (amennyiben az állami kárenyhítés feltételei fennállnak);
  • amennyiben az emberkereskedelem áldozata magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy - függetlenül a büntetőeljárástól - joga van védett szálláshelyen történő elhelyezésre;
  • az általános tájékoztatás mellett az áldozat további tájékoztatást kap;
  • amennyiben az emberkereskedelem áldozata harmadik országállampolgára, a következő kiegészítő támogatásra jogosult:
    • egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e. Erre az időtartamra ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra jogosult.
    • Amennyiben az áldozat hajlandó együttműködni a hatóságokkal, az együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult.