Transnationale Leitsysteme für Opfer

I. Identifikation

Az áldozat észlelése vagy saját beszámolója alapján történik, vagy olyan indikátorok, figyelmeztető jelek alapján, amelyek segítik az áldozattá válás jeleinek felismerését. Az áldozattal először közvetlen kapcsolatba kerülőknek az áldozat sürgős és alapvető szükségleteit kell kielégítenie, illetve tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatvédelmi programról, egy többnyelvű szórólap segítségével.  Az áldozatokkal először kapcsolatba kerülő szolgálatok, akik az áldozatot azonosítják, a következő lépéseket teszik:

• tájékoztatják az érintettet a belga törvények biztosította áldozatvédelmi státuszról, ideértve az áldozatok jogait és kötelezettségeit
• tájékoztatják az ügyészséget, amely az emberkereskedelem feltételezett áldozatának hivatalos azonosításáért felelős
• az áldozatot az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpontok valamelyikébe irányítják
• amennyiben az érintett személy iratok nélküli bevándorló, felveszik a kapcsolatot a bevándorlási hivatallal és jelzik a feltételezett emberkereskedelmi eset felfedezését

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási folyamata a következő lépésekből áll:

Bejelentés: Bármely szervezet vagy egyén bejelentést tehet az emberkereskedelem lehetséges áldozatáról, például a rendőrségen. Ugyanakkor amikor a mérlegelési időszak biztosításáról, illetve a harmadik országból származó áldozatoknak biztosított védett szálláshelyről van szó, csak a nemzeti rendőrség és a Holland Királyi Csendőrség (a határrendőrség) rendelkezik felhatalmazással, hogy ezzel a céllal jelentést tegyen a Bevándorlási és Honosítási Szolgálatnak. A bűnüldöző szervek, civil szervezetek, egészségügyi szervezetek stb, minden áldozatot jelenthetnek a CoMenshának (regisztráció céljával, illetve hogy védett szálláshelyre irányítsák őket).

Azonosítás: a holland rendszerben nincs formális azonosítási eljárás.

Irányítás: Holland, vagy más uniós ország állampolgárságával rendelkező áldozatok esetén: - védett szálláshelyre irányíthatók a CoMenshán vagy egy önkormányzaton keresztül.

Im Sinne der Regierungsverordnung Nr. 354/2012 (XII. 13.) über die Ordnung der Identifikation von Menschenhandelsopfern:

1. Muss die zu identifizierende Person im Vorfeld über den Zweck des Identifikationsgespräches aufgeklärt werden.
2. Identifikationsgespräch

Az áldozat észlelése vagy saját beszámolója alapján történik, vagy olyan indikátorok, figyelmeztető jelek alapján, amelyek segítik az áldozattá válás jeleinek felismerését. Belgiumban az áldozatok azonosítására szolgáló nemzeti indikátorokat egy hivatalos dokumentum tartalmazza, amely az áldozatokkal először kapcsolatba kerülő szolgáltatók számára érhető el.

Különböző szervezetek különböző indikátorokat használnak. Általános (összevont, de nem kizárólagos) listáért lásd:

http://www.wegwijzermensenhandel.nl/signalenvanmensenhandel.aspx

Es gibt eine „Checkliste zur Identifizierung von Opfern des Menschenhandels” (https://www.ksmm.admin.ch/dam/data/ksmm/dokumentation/leitfaden/leitfaden_anhang02checklisted.pdf, nur auf Deutsch und Französisch), die die Polizei, die Staatsanwaltschaft sowie die staatlichen und nicht-staatlichen Opferhilfestellen anwenden können.

Die Liste enthält Indikatoren für die Folgenden:

A) Feststellungen beim ersten Kontakt: persönliche Umstände des möglichen Opfers.

B) Ergebnisse weiterer Abklärungen – Befragungen, Unterlagen, Ermittlungen in den folgenden Themen:

• Situation der Person im Herkunftsland, wie die Person in die Schweiz eingereist ist usw.
• Arbeitssituation
• Fragen zur sexuellen Ausbeutung/Prostitution
• Zahlung
• Gewalt/Drohungen

1. bei der Person handelt es sich vermutlich um ein Kind
2. Sichtbare Verletzungen (Prellungen, Verbrennungswunden, Schnittwunden, usw.)
3. Anzeichen von unbehandelten Infektionen
4. Sichtbare Unterernährung
5. Körperliche Behinderung
6. Verfügt nicht über Identitätsdokumente

Welche Behörden / Organisationen sind für die Identifikation verantwortlich?

Bűnüldöző szervek, ügyészség, fogadóközpontok, ellenőrző szolgálatok, Bevándorlási Hivatal, konzuli szolgálatok.

Az emberkereskedelem elleni hatékony küzdelemhez kulcsfontosságú a különböző szervezetek közötti szoros együttműködés. A szervezetek együttműködésének középpontjában az olyan korlátok felállítása áll, amelyek megakadályozzák, hogy a bűnözők kizsákmányolják áldozataikat.

Ahhoz, hogy ezek a korlátok hatékonyak legyenek, a következő szereplők egyesítették erőiket és, egyebek között, ők felelősek az emberkereskedelem áldozatainak illetve eseteinek azonosításáért:

• Önkormányzatok
• A rendőrség
• Az Ügyészség (OM)
• Nemzeti Emberkereskedelmi Szakértői Egység (LEM)
• Az Emberkereskedelem Elleni Koordinációs Központ (CoMensha)
• Veiligheidshuis
• Szociális és Foglalkoztatási Felügyelet (SZW)
• Az Adóhatóság
• GGD-GHOR Hollandia
• Idegenrendészet
• Holland Királyi Csendőrség (Kmar)

 Je nach Situation kann die Identifizierung von den folgenden Institutionen durchgeführt werden:

• von der Polizei,
• von einer auf den Bereich spezialisierten Nichtregierungsorganisation, z. B. die FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration
• von der Opferhilfestelle
• von dem Staatssekretariat für Migration (SEM)
• von dem Grenzwachtkorps
• oder von anderen

Der Verein ACT212 betreibt eine nationale Meldestelle für Opfer von Menschenhandel, die ermöglicht, dass Privatpersonen jegliche ausbeuterische Situationen im Internet oder per Telefon melden können.

• Egészségügyi szolgáltató
• Egészségügyi államigazgatási szerv
• Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató
• Köznevelési intézmény
• Rendőrség
• Munkaügyi hatóság
• Konzuli tisztviselő
• Idegenrendészeti hatóság
• Menekültügyi hatóság
• Önkéntesen közreműködő szervek

Welche Faktoren müssen bei der Identifikation der Opfer berücksichtigt werden?

Nem lehet egyértelmű választ adni, mert a lehetséges lépések az áldozatok egyéni igényeihez vannak igazítva. Először is az áldozatot megkérdezik elsődleges igényeiről és kívánságairól, és a válaszokat követően történik a lehetőségek felmérése illetve a szükséges lépések megtétele és az irányítás.

Im Allgemeinen hängt vieles davon ab, wie die allgemeine und persönliche Situation, der mentale Zustand und die Gesundheit des Opfers bei der Kontaktaufnahme ist,

• sowie auch davon, wer und wo den Kontakt zu ihm aufgenommen hat: Bei der Polizei oder auf der Straße? Bei einer Razzia? Ein Sozialarbeiter? Ein Freier? Ein Kollege?, Wo: Auf dem Arbeitsplatz/In seinem Wohnort? Auf der Straße? Im Krankenhaus? usw.
• die unmittelbaren und persönlichen Wünsche beziehungsweise Bedürfnisse des Opfers sind von größter Bedeutung

weitere Faktoren:

• Aufenthaltsstatus (legal, illegal), Arbeitsbedingungen usw.

• Erscheinungsbild
• Persönliche Umstände
• Arbeitsumstände/Umstände der Arbeitsdurchführung
• Sonstige Umstände

Wie / Unter welchen Umständen muss das Opfer identifiziert werden?

• Az áldozattal először közvetlen kapcsolatba kerülőknek az áldozat sürgős és alapvető szükségleteit kell kielégítenie
• Az interjúkat biztonságos, bizalmas környezetben kell tartani, olyan nyelven, amelyet az áldozat könnyen megért, alapos szűrésen átesett képzett tolmácsokkal, lehetőség szerint olyanokkal, akik képzésen vettek részt a kiszolgáltatott csoportokkal való munkával kapcsolatban, vagy oktatásban részesültek az emberkereskedelemmel kapcsolatban.
• Az interjúnak a „4 C” megközelítést kell alkalmaznia: 1) Titoktartás (confidentiality), 2) Ellenőrzés (control): az áldozatnak megvan a lehetősége, hogy az interjút bármikor félbeszakítsa, joga van, hogy jelen legyen valaki, aki támogatást nyújt számára, joga van kérdezni és ahhoz, hogy magánéletét, bizalmas közléseit tiszteletben tartsák 3) Együttműködés (cooperation) a rendőrséggel, igazságügyi hatóságokkal és/vagy civil szervezetekkel, 4) Beleegyezés (consent): az áldozat beleegyezik az interjúba.

Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása kapcsán a rendőrség több hivatalos irányelvet követ, amelyeket a bűnüldöző szervek együttműködésben alakítottak ki a Bevándorlási és Honosítási Szolgálattal (IND), az Emberkereskedelem és Embercsempészet Szakértői Központtal (EMM), a Holland Királyi Csendőrséggel és az SZW felügyelettel (munkaügyi felügyelet és nyomozószolgálat). A rendőrség bármikor megkezdheti a nyomozást, ha a legkisebb nyom is arra utal, hogy valaki az emberkereskedelem áldozatává vált. A nyomozás folyamatában a potenciális áldozatot soha nem ismerik el hivatalosan áldoztaként, mivel az emberkereskedelemre utaló „legkisebb nyomon” kívül más, hivatalos/jogi feltétel nincs meghatározva. Amennyiben a rendőrség nem talál elegendő nyomot a bűnügyi nyomozáshoz illetve vádemeléshez, a külföldi áldozatok humanitárius alapon folyamodhatnak tartózkodási engedélyért. Ebben az esetben a Bevándorlási és Honosítási Szolgálat még egyszer áttekinti az áldozat helyzetét.

• Gestalten Sie eine Situation außerhalb der Beobachtung anderer!
• Lassen Sie die Person frei reden, lassen Sie sie vom Thema abkommen!
• Bieten Sie Unterstützung, um seine primären Bedürfnisse zu befriedigen!
• Helfen Sie bei der Kontaktaufnahme mit einer Opferhilfestelle!
• Vermeiden Sie Klischees darüber, wie ein Opfer aussieht oder wie es sich verhalten sollte!

Das grundlegende Identifizierungsgespräch sollte von einer spezialisierten Organisation (der Polizei oder einer Nichtregierungsorganisation) durchgeführt werden. In erster Linie sollte man auf die unmittelbaren, grundlegenden Bedürfnisse reagieren, und das Opfer sollte an die auf den Bereich spezialisierte Nichtregierungsorganisation verwiesen werden, wo es eine sichere Unterkunft und Unterstützung erhält.

• Das Identifikationsgespräch muss in einem separaten Bereich in sicherer Umgebung stattfinden
• Den besonderen Bedürfnissen des Opfers gemäß müssen Essen, Wasser, ärztliche/psychologische Versorgung gewährleistet sein
• Ein weibliches Opfer muss als Frau identifiziert werden
• Sollte es sich bei dem Opfer um ein Kind handeln, muss es in einem speziellen Kinderanhörungsraum in kinderfreundlicher Umgebung befragt werden
• Wichtig ist, dass der Gesprächsführer im Verhalten bezüglich über besondere Bedürfnisse verfügenden Opfern geschult ist: wie und was er fragen muss, usw.

Checkliste?

• Az áldozat kiszűrése
• Azonosítás
• Kríziskezelés, az áldozat sürgős szükségleteinek kielégítése
• Az áldozat tájékoztatása az áldozatvédelmi státuszról
• A hivatalos azonosítás lefolytatásáért felelős ügyészség értesítése
• Az áldozat elirányítása az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpontok valamelyikébe
• Amennyiben az érintett személy iratok nélküli bevándorló, kapcsolatfelvétel a bevándorlási hivatallal és a feltételezett emberkereskedelmi eset felfedezésének jelzése

Lásd fentebb, és/vagy: www.wegwijzermensenhandel.nl

• Die Identifizierung des Opfers ist ein langer Prozess; das Opfer öffnet sich nicht sofort. Qualifizierte und sensibilisierte Fachkräfte werden benötigt, die die Zeichen der Ausbeutung erkennen können.
• Die speziellen Polizeieinheiten, die Straßensozialarbeiter sowie die auf den Bereich spezialisierten Nichtregierungsorganisationen spielen eine Schlüsselrolle bei der Identifizierung.
• Das Opfer sollte in ein spezielles Schutzhaus und in eine Opferhilfestelle gebracht werden, seine unmittelbaren Bedürfnisse sollten befriedigt werden, die Ereignisse und die potenziellen Risiken sollten bewertet werden und man sollte das Opfer über seine Rechte und die Maßnahmen zu seinem Schutz informieren.

• Informieren des vermutlichen Opfers
• Schaffen einer sicheren Atmosphäre
• Identifikationsgespräch – Opfer oder nicht
• Schriftliche Zustimmung des Opfers
• Falls Opfer: Informieren des Opferhilfsdienstes und der OKIT (Nationale Krisen- und Informations-Hotline) oder einer Zivilgesellschaft

II. Krisenmanagement und Schutz

• Amikor hiteles jelek utalnak az áldozattá válásra, minden egyes feltételezett áldozatot a három elismert, az emberkereskedelem áldozataival foglalkozó specializált fogadóközpont valamelyikébe kell irányítani kríziskezelésre.
• Amennyiben az áldozat vallomást tesz a rendőrségen és úgy dönt, hogy részt vesz az áldozatsegítő programban, befogadják a védett szálláshelyre és három hónapra érvényes tartózkodási engedélyt kap.
• Ha az áldozatnak időre van szüksége, hogy döntsön, befogadják a védett szálláshelyre az ún. mérlegelési időszakra, ami Belgiumban 45 nap.
• Az áldozatsegítő program azonos mindhárom fogadóközpontban, általában két-három évig tart, és a kríziskezeléstől a reintegrációig végigkíséri az áldozatot
• Még a jogi eljárások alatt az ügyészség átmeneti jogállást biztosíthat az áldozatnak és a Bevándorlási Hivatal 6 hónapos engedélyt bocsát ki
• Az áldozat állandó tartózkodási engedélyt kaphat, ha az eljárás végén az elkövetőt bűnösnek találják
• Az áldozat dönthet úgy, hogy visszatér a származási országba
• Az ügyészi hivatal bírája saját hatáskörben bármikor úgy határozhat, hogy az érintett személy mér nem tekinthető az emberkereskedelem áldozatának

A szükségleteiktől függően az áldozatokat védett szálláshelyre viszik, az ott tartózkodás időpontja függ egyéni szükségleteiktől, és amennyiben van, a mérlegelési időszaktól (ami 3 hónapot jelent). Ha külföldi áldozat ideiglenes tartózkodási engedélyt kap, utógondozó védett szálláshelyre, vagy más alkalmas szállásra kerül. Amennyiben az áldozat nem kíván védett szálláshelyre menni, ellátási koordinátorhoz vagy ambuláns ellátásra irányítják.

Az emberkereskedelem áldozatait rutinszerűen tájékoztatják a támogatáshoz, védelemhez, kártérítéshez, orvosi segítséghez és jogi tanácshoz való jogaikról. Ez megtörténik, amikor az emberkereskedelem potenciális áldozata először kerül a szolgálatok látókörébe, az ellátórendszerben való tartózkodás különböző fázisaiban és a büntetőeljárás folyamán is. A bűnüldöző szervek, a jogi tanácsadók, a CoMensha civil szervezet, a Bevándorlási és Honosítási Szolgálat és a védett szálláshelyek mind felelősek az áldozatok tájékoztatásáért a jogaikkal kapcsolatban. A tájékoztatás ideális esetben az áldozat anyanyelvén történik.

A tájékoztatás után meg kell határozni, milyen segítségre van szükség. Ez azért fontos, mert a védelem három alappilléren nyugszik, nevezetesen: a büntetőeljáráson, az ellátáson valamint az emberkereskedelem áldozatainak tartózkodásra vonatkozó szabályok alapján meghatározott tartózkodáson (A külföldiekre vonatkozó körrendelet B8.3 fejezete), amely még mindig elérhető az emberkereskedelem uniós országból származó áldozatai számára is.

Először a szükségleteket és kockázatokat értékelik az áldozat szükségleteinek felmérésére. A rendőrség végzi az első kockázatfelmérést, de a védett szálláshelyre való megérkezéskor a védett szálláshelyeket működtető szervezetek feladata a tényleges kockázatfelmérés. Ez a felmérés a következőket tartalmazza:

1. felvételi interjú és a kockázatok és szükségletek felmérése
2. két héten belül a kiszolgáltatottságra vonatkozó felmérés (amelyet egy terapeuta vagy pszichiáter végez)

A szükségletek felmérésekor határozzák meg, milyen ellátást kell biztosítani az áldozatnak.

További információ: www.wegwijzermensenhandel.nl

Die meisten Kantone haben einen spezifischen Verfahrungscode für die Zusammenarbeit entwickelt, dem nach der Identifizierung des Opfers Teilnehmer der operativen Ebene der Bekämpfung des Menschenhandels folgen.

1. Nach dem nationalen Opferhilfegesetz erhalten Opfer von Menschenhandel gemäß ihren persönlichen Situationen und Bedürfnissen Unterstützung. Formen der Unterstützung können Unterbringung, Betreuung und Beratung während der Stabilisierungsphase, medizinische Hilfe und Rechtsberatung sein.
2. Nach den Bestimmungen des Ausländergesetzes dient der Aufenthalt der Opfer von Menschenhandel in der Schweiz ihrem Schutz. Sobald die Ausbeutung endet, sollte dem Opfer von Menschenhandel die Möglichkeit gegeben werden, seine Situation zu stabilisieren und über seine Zukunft nachzudenken. Unter anderem hat das Opfer zu entscheiden, ob es mit den Strafverfolgungsbehörden zusammenarbeiten und in sein Heimatland zurückkehren möchte oder nicht. Zu diesem Zweck erhält es eine Erholungs- und Bedenkzeit von mindestens 30 Tagen.
3. Nach Ablauf der Erholungs- und Bedenkzeit kann dem Opfer für die Zeit der Ermittlungen und des Gerichtsverfahrens eine Aufenthaltsbewilligung erteilt werden.
4. Kann das Opfer aus berechtigten Gründen nicht in sein Heimatland zurückkehren, kann ihm unter Berufung auf eine persönliche Krisensituation gemäß Artikel 30 des Ausländergesetzes sowie gemäß Artikel 31 der Verordnung über Zulassung, Aufenthalt und Erwerbstätigkeit eine Aufenthaltsbewilligung erteilt werden, unabhängig davon, ob das Opfer mit den Strafverfolgungsbehörden zusammenarbeitet oder nicht.

1. Das die Identifikation durchführende Organ informiert sofort den ausgewiesenen Budapester oder regionalen Opferhilfsdienst und sendet gleichzeitig das Identifikationsdatenblatt an den zuständigen Opferhilfsdienst.
2. Nach dem Informieren der OKIT informiert dieser die als Opfer von Menschenhandel identifizierte Person über die Möglichkeiten der Unterbringung an einem geschützten Ort. Wenn die als Menschenhandelsopfer identifizierte Person die Unterbringung an einer geschützten Unterkunft erbittet, leitet die OKIT sie dorthin.
3. Wenn die Identifizierung des ungarischen Staatsbürgers als Opfer von Menschenhandel im Ausland erfolgt, informieren der Konsularbeamte und die an der Identifikation der Menschenhandelsopfer freiwillig teilnehmende Organisation die als Menschenhandelsopfer identifizierte Person über die Möglichkeiten der Unterbringung an einem geschützten Ort.
4. Die OKIT erhält die Mitteilung zum Unterkunftsanspruch des im Ausland als Menschenhandelsopfer identifizierten ungarischen Staatsbürgers vom Konsularbeamten, der Polizei, sowie der am Prozess der Identifikation als Opfer von Menschenhandel freiwillig teilnehmenden Organisation.
5. Nach dem Einreichen des Antrags informiert die OKIT die als Opfer von Menschenhandel identifizierte Person über diese Einrichtungen über die verfügbaren Unterkunftsmöglichkeiten. Wenn die als Menschenhandelsopfer identifizierte Person die Unterbringung an einer geschützten Unterkunft erbittet, leitet die OKIT sie in Zusammenarbeit mit der Einrichtung dorthin.

Az áldozatsegítő program azonos mindhárom fogadóközpontban, és általában két-három évig tart. Arra tervezték, hogy az áldozatot az irányítás kezdeti szakaszától a bírósági eljárások végéig támogassa, és arra koncentrál, hogy az ügyfélnek segítsen teljes autonómiát és önállóságot elérni.

Egyéni támogatási csomag - Minden áldozattal egy, az esetért felelős vezető dolgozik, hogy egyénre szabott támogatási csomagot alakítsanak ki, hogy az áldozat traumát leküzdje, és a társadalomba való beilleszkedéséhez támogatást kapjon.

Lakhatás - A központok nem azonosítható, védett védett szálláshelyen biztosítanak lakhatást az áldozatoknak, akik magánúton is kereshetnek szállást, ekkor fennmaradási támogatást kapnak a központtól.

Pszichológiai támogatás - Az áldozatok pszichológiai támogatást és tanácsadást kapnak a gyógyulási folyamat támogatása érdekében.

Jogsegély - Jogi tanácsot és tanácsadást is kínálnak az ügyfeleknek ügyvédek és tolmácsok segítségével, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, illetve hogy elősegítsék az elkövetőkkel szembeni büntetőeljárást a belga igazságszolgáltatás rendszerében.

Szerep a polgári ügyekben - A fogadóközpont polgári eljárást is kezdeményezhet, akár a saját, akár az áldozat nevében.

Adminisztratív támogatás - A központ segíti az áldozatokat a tartózkodási engedély, munkavállalási engedély illetve utazási dokumentumok igénylésekor, és segítik az egészségügyi és szociális ellátásokhoz szükséges papírmunka elintézését.

Társadalmi befogadás - Az esetért felelős vezetők segítenek az áldozatnak egy személyre szabott terv kialakításában a Belgiumban vagy hazájukban való jövőjükre vonatkozóan, információt nyújtanak az áldozatok számára elérhető képzési, szakképzési és elhelyezkedési lehetőségekről, hogy segítsék a flamand vagy francia nyelvű régióba való beilleszkedést, és az áldozat lakhatásának a megoldásában is segíthetnek, amikor az elhagyja a védett szálláshelyet.

Segítség a hazatérésben - A központok szorosan együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel, és a Caritasszal illetve elismert civil irányítási hálózatokkal hogy segítsék a hazatérni kívánó áldozatok biztonságos visszatérését hazájukba.

Ezt az áldozat egyedi helyzetéhez igazítják. Ez a krízishelyzetben nyújtott szállástól a hosszú távú tartózkodásig (GGZ) illetve a származási országba való gyors visszatérésig terjedhet, és magában foglalhatja a fizikai, mentális és jogi segítséget.

Wurde das Opfer in der Schweiz ausgebeutet, erhielt er nach dem oben genannten Opferhilfegesetz Hilfe entsprechend seinen Bedürfnissen.

1. Fachberater beraten das Opfer, sie geben ihm Hilfe und Unterstützung unabhängig davon, ob es mit den Behörden zusammenarbeitet oder nicht.
2. Die Unterstützung ist auf die individuellen Bedürfnisse zugeschnitten: finanzielle Unterstützung, sichere Unterbringung, Krisenintervention, psychosoziale Beratung usw.
3. Rechtsberatung und Verwaltung der Aufenthaltsangelegenheiten.
4. Unterstützung des Strafverfahrens als zuverlässige Partei nach dem Opferhilfegesetz und dem Strafprozessgesetz
5. Risikomanagement (mithilfe von speziellen Polizeieinheiten)
6. Soziale und berufliche Integration
7. Unterstützung unter Einbeziehung von qualifizierten Dolmetschern, medizinischem Personal, Rechtsanwälten usw.
8. Medizinische Versorgung

Bűnüldöző szervek, igazságügyi hatóságok, fogadóközpontok.

Az első kockázatfelmérés a rendőrség feladata, de az igények felmérését a védett szálláshelyeket üzemeltető szervezetek végzik, amelyekért végső soron az ellátást szervező intézmények és/vagy ambuláns ellátást biztosító intézmények felelősek. Ezek a szervezetek a következők:

• Die Opfer von Menschenhandel können die Unterstützung sowohl der Regierungs- als auch der Nichtregierungsorganisationen in Anspruch nehmen
• Die FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration bietet Hilfe für die Opfer von Menschenhandel an: Krisenintervention, sozial-psychologische Traumabearbeitung, medizinische Versorgung, Informationsübermittlung, Organisation von finanzieller Unterstützung sowie Unterbringung in sicherer Unterkunft neben Risikomanagement.
• In die FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration senden 9 Kantone Vertreter, damit die Opfer von Menschenhandel eine umfassende Versorgung erhalten können.
• Die Stiftung Au Coeur des Grottes bietet Opfern von Menschenhandel in Genf sofortige Unterbringung, langfristige, sichere Unterkunft und tägliche psychosoziale Unterstützung.
• Darüber hinaus gibt es in jedem Kanton mehrere Beratungsstellen, die individuelle Beratung per Telefon oder im Raum der Beratungsstelle anbieten. 
• Andere Nichtregierungsorganisationen (Astree, Trafficking.ch) bieten Unterkunft.
• Die Genfer Apasie bietet Hilfe an (s. Datenbank der Kontakte)
• Die Aufgabe der Kantonspolizei ist es, Menschen vor Ereignissen zu schützen, die ihr Leben und ihre körperliche Unversehrtheit bedrohen, beziehungsweise die Sicherheit der Opfer von Menschenhandel zu gewährleisten.

• Konsularbeamte
• OKIT
• Opferhilfsdienst
• IOM
• Ungarische Baptisten-Diakonie (MBSz)
• Polizei

Checkliste?

• Az azonosított áldozat fogadóközpontba irányítása
• A vallomást tett áldozatok 3 hónapra szóló tartózkodási engedélyt kapnak
• A vallomást nem tett áldozatok 45 napos mérlegelési időszakot kezdhetnek
• Az áldozat segítséget kap a védett szálláshelytől
• A nyomozás büntető- és polgári eljárásokhoz vezethet

Lásd fentebb

Bedarfsanalyse: Unterbringung, medizinische Versorgung, Beratung, Rechtsberatung. Polizeischutz, wenn nötig.

• Bedenkzeit von mindestens 30 Tagen
• Entscheidet sich das Opfer für eine Zusammenarbeit mit den Strafverfolgungsbehörden, kann ihm für die Dauer des Strafverfahrens eine befristete Aufenthaltsbewilligung erteilt werden.
• Mit Bezug auf eine persönliche Krisensituation können die Opfer eine Aufenthaltsbewilligung beantragen (deren Beurteilung nicht davon abhängt, ob sie bereit sind, mit den Strafverfolgungsbehörden zusammenzuarbeiten oder nicht).

• Identifiziertes Opfer
• Personenidentifikationsdokumente
• Informieren des Opferhilfsdiensts
• OKIT - Vermittlung des Opfers an eine geschützte Unterkunft
• Befriedigung der eilenden Bedürfnisse des Opfers: Kleidung, Essen, medizinische Versorgung, Personalausweis, usw.

III. Langfristige Unterstützung und gesellschaftliche Integration

Fogadóközpontok, Bevándorlási Hivatal (engedélyek kiadása).

Mivel az áldozatnak nyújtott támogatás személyre szabott, ugyanazok a szervezetek foglakoznak velük a folytatásban (koordináció), amelyek a kezdeti támogatásért felelősek, ezek a következők:

• HVO Querido/ ACM
• CoMensha, Moviera, Veilig Thuis
• SHOP, Fier, MJD
• PMW Humanitas
• Jade
• IND
• IOM
• NIDOS
• Illetékes konzulátusok

• FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration, Zürich
• Stiftung Au Coeur des Grottes, Genf
• Opferhilfestellen
• Astree, Trafficking.ch (s. Datenbank der Kontakte)

• Stiftung Eine Chance für Familien 2005 (Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány)
• Ungarische Baptisten-Diakonie (MBSz)
• Stiftung Unbenannte Wege (Névtelen Utak Alapítvány)

A három elismert fogadóközpont nem azonosítható, védett védett szálláshelyen biztosít lakhatást. Másik megoldás, ha az áldozat magánúton keres szállást, és fennmaradási támogatást kap a központtól, de amennyiben az alternatív szállás ugyanabban a környezetben lenne, ahol az áldozattal a visszaélések történtek illetve ahol az áldozat veszélyben lenne, ajánlott, hogy az áldozat a védett szálláshelyet válassza szállásul. Minden áldozattal egy, az esetért felelős vezető dolgozik, hogy egyénre szabott támogatási csomagot alakítsanak ki, hogy az áldozat a traumát leküzdje, és a társadalomba való beilleszkedéséhez támogatást kapjon.

Léteznek védett szálláshelyek:

• harmadik országból származó áldozatok számára a mérlegelési időszakra (nőknek és férfiaknak egyaránt);
• holland és uniós országokból származó áldozatoknak (nőknek és férfiaknak egyaránt);
• kiskorú áldozatoknak; 
• kiskorú, kísérő nélküli menedékkérőknek (ún. védett fogadás).

A CoMensha civil szervezet számára keretet biztosítanak, hogy átmeneti szállást szervezzen a munkaerő-kizsákmányolás azon áldozatainak, akiknek nincs szüksége sürgős ellátásra.

Ezeket a védett szálláshelyeket csoportosítani lehet aszerint, hogy normál vagy specializált ellátást biztosítanak.

Stiftung Au Coeur des Grottes, Genf:

• In mehreren Schutzhäusern können bei Bedarf ca. 40 Frauen mit ihren Kindern untergebracht werden.
• Es gibt eine Notschlafstelle für 9 Personen und eine für 3 Personen und eine Einzimmerwohnung.
• Gebrauchtwarenladen, wo die Bewohner Berufserfahrung sammeln können.
• Personal mit einem breiten Spektrum an Aufgaben: Psychologen, Lehrer, Arbeitskräfte im Haushalt, Sozialarbeiter, Verwaltungsassistenten, Nachtwächter.
• Letztlich besteht das Ziel darin, dass das Opfer finanziell unabhängig leben kann und nicht wieder zum Opfer wird. Dies erfordert allgemeine und berufliche Bildung.

FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration:

• Sichere Unterkunft für 24 Personen, für Frauen und Transgender – in besonderen Fällen in den Außeneinzelzimmerwohnungen für Männer und für Minderjährige im Alter von 16 bis 18 Jahren.
• Krisenmanagement-Service von Montag bis Freitag, mit einer eigenen Telefonnummer für die Polizei.
• Die Opfer in den Schutzhäusern können den Krisenmanagement-Service (per Handy) nicht nur bei Tag, sondern auch bei Nacht in Anspruch nehmen.
• Opfer aus dem Kanton Zürich dürfen für zwei Jahre in den Schutzhäusern bleiben. Nach zwei Jahren werden sie in Strafverfahren, bis das rechtskräftige Urteil ergangen ist, beziehungsweise zur Geltendmachung des Schadenersatzanspruchs beraten. Wenn das Opfer benötigt: Unterstützung beim Umzug.
• Opfer aus anderen Kantonen verlassen das Schutzhaus in der Regel nach 6 Monaten und wenn sie stark bedroht sind, werden sie unter Berücksichtigung ihrer individuellen Situation in dem zuständigen Kanton untergebracht. In diesen Fällen bietet weiterhin die FIZ die Rechtsberatung bis zum rechtskräftigen Urteil beziehungsweise zur Geltendmachung des Schadenersatzanspruchs. Wenn das Opfer benötigt: Unterstützung beim Umzug.

Darüber hinaus:

Die FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration bietet in den Schutzhäusern soziale, psychologische und rechtliche Unterstützung mithilfe von Beratern und Betreuern, sie organisiert psychologische Beratung mit dem Schwerpunkt posttraumatischer Stress, medizinische Versorgung, finanzielle Unterstützung und sie bietet Unterstützung in Strafverfahren.

Nach Berücksichtigung der individuellen Situation: Unterstützung der sozialen und beruflichen Integration.

Die FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration ist an das Berufsgeheimnis gebunden. Ohne die Zustimmung des Opfers gibt die Organisation keine Information an die Polizei weiter.

• Temporäre Unterkunft für 90 Tage (der Aufenthalt kann einmal per Antrag um 90 Tage verlängert werden, anschließend kann das Opfer in einem Asylhaus als Zwischenstation untergebracht werden) (Stiftung Eine Chance für Familien 2005: 2 x 8 Plätze)
• (Sicheres Haus (Stiftung Unbenannte Wege): 8 Plätze)
• Kleines Asylhaus für Menschenhandelsopfer (MBSz, 12 Plätze)
• Schutzhaus (MBsz)
• Stiftung Eine Chance für Familien 2005 (Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány)
• Ungarische Baptisten-Diakonie (MBSz)
• Stiftung Unbenannte Wege (Névtelen Utak Alapítvány)

Ellenőrzőlista?

Anfertigung eines langfristigen Unterstützungsplans anhand der individuellen Bedürfnisse und Umstände des Opfers: Unterkunft, Kontakt zu seiner Familie, Versorgung des/der Kindes/Kinder, Bildungsfachpersonen, medizinische, juristische, psychologische Hilfe, Vorbereitung auf ein neues, selbstständiges Leben. (weitere Informationen: Richtlinien zur Ausarbeitung von europäischen Menschenhandelsopfern helfenden transnationalen Leitmechanismen: TRM-EU, ICMPD, 2010.)

IV. Vermittlung / Rückkehr nach Ungarn

1. Tájékozott döntés a hazatérésről - Az áldozat szabad akaratából dönt arról, hogy visszatér Magyarországra, és a belga védett szálláshely tanácsadást biztosít a származási országba való visszatérés jogi és szociális vonatkozásairól
2. Kockázatfelmérés - az esetért felelős vezető a családtörténetre és a hazatérés környezetének biztonsági körülményeire alapozva készít indulás előtti kockázatfelmérést.
3. A szükségletek felmérése, és az indulás előtti támogatási terv - Az esetért felelős vezető segít az áldozatnak felmérni és összehasonlítani a célországban maradás illetve a származási országba való visszatérés lehetőségeit. A tervnek tartalmaznia kell a hosszú távú felépülésre, a megerősítésre és a társadalmi befogadásra vonatkozó intézkedéseket.
4. Irányítás - A fogadóközpont felveszi a kapcsolatot, és megteszi szükséges lépéseket, hogy az ügyfelet a származási helye szerinti helyi szolgáltatókhoz irányítsa.
5. Kockázatkezelési terv - Az esetért felelős vezető tájékoztatja az ügyfelet a potenciális veszélyekről és a lehetséges védelmi intézkedésekről.
6. Dokumentáció - Amennyiben az érintett nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, a magyar konzulátus kiállítja az utazáshoz szükséges iratokat.
7. Biztonságos átadás - Az utazást szervezheti az áldozat egyénileg, a belga fogadóközpont segítségével, vagy történhet ez az IOM-en keresztül.
8. Reintegráció - Az áldozatok Magyarországon támogatást kaphatnak a reintegrációhoz a fogadó szervezeten, az állami vagy civil szervezet által működtetett védett szálláshelyen, az IOM-en vagy más helyi szolgáltatón keresztül.
9. Jogsegély - A folyamatban levő jogi eljárásokhoz az áldozatok hazatérésük után is kapnak támogatást. Általában ügyvédjükön vagy a védett szálláshelyen keresztül kapnak tájékoztatást a polgári és büntetőeljárások fejleményeiről.

Ez szintén személyre szabott, az áldozat helyzetéhez igazodó lépéseket tesz szükségessé. Minden esetben a következő lépések szükségesek:

• Kapcsolatfelvétel az IOM-mel (biztonságos hazatérés);
• Információgyűjtés;
• Magyarországi társszervezettel való kapcsolatfelvétel;
• Akcióterv készítése, amelybe beletartozik az útlevél, pénz, reintegráció, gyermekek, stb.

Das Staatssekretariat für Migration (SEM) bietet in Zusammenarbeit mit der Internationalen Organisation für Migration (IOM) Rückkehrberatung für die Opfer von Menschenhandel an.

1. Das Opfer kann Rückkehrberatung in der Rückkehrberatungsstelle oder bei der FIZ beantragen (die FIZ leitet den Antrag an die Rückkehrberatungsstelle weiter). Wenn der Antrag die Kriterien erfüllt, wird er von der Rückkehrberatungsstelle an das SEM weitergeleitet.
2. Wenn das SEM den Antrag genehmigt, beauftragt es das IOM Büro in Bern, die Rückkehr zu organisieren und den Reintegrationsprozess in Zusammenarbeit mit dem IOM Büro in Budapest durchzuführen.
3. Risikoanalyse und Vorbereitung auf die Rückkehr
4. Reise: Flugbuchung, Hilfe bei der Ankunft, Sekundärtransport, soziale/medizinische Unterstützung usw.
5. Reintegration.
6. Weiterverfolgung.

1. Identifizierung als Opfer
2. Konsulat (wegen gültigen Personenidentifikationsdokumenten)
3. OKIT - Informationserwerb über geschützte Unterkünfte
4. Anfertigen eines Rückkehrplans

Fogadóközpont, bűnüldöző szervek, igazságügyi hatóságok (kockázatfelmérés), konzuli szolgálat (iratok), IOM (utazás és reintegráció).

Az IOM, az áldozattal dolgozó különböző védett szálláshelyek, az áldozat ellátását a hazatérés után átvevő magyar szervezetek.

• Staatssekretariat für Migration (SEM)
• IOM Bern und IOM Budapest
• Kantonale Rückkehrberatungsstellen.
• FIZ Fachstelle Frauenhandel und Frauenmigration

• Konsulat
• Polizei
• IOM
• Nichtregierungsorganisationen, die Schutzhäuser betreiben (HBAid, CFF, Anonymous Ways Foundation)
• Andere Nichtregierungsorganisationen oder Ämter abhängig von den Bedürfnissen des Opfers und den besonderen Umständen des Falles
• OKIT

• Családtörténet - azt is figyelembe kell venni például, hogy maga a család veszélynek van-e kitéve, a család bűnrészes volt-e az emberkereskedelemben, vannak-e az áldozat családjában megbízható személyek, akikhez az áldozat hazatérhet, hogy vannak-e komoly adósságok, hogy a család részese volt-e az emberkereskedelemnek;
• Körülmények a környezetben, ahová az áldozat visszatér - fennáll-e a veszélye, hogy a visszatérőt stigmatizálják, diszkriminálják vagy megbüntetik?
• Kapcsolat az elkövetőkkel - működik még a bűnelkövetői hálózat? Fennáll-e a veszélye, hogy a hazatérő ismét az emberkereskedők áldozatává válik? Az áldozatnak vagy családjának kell tartania a megtorlástól? Van folyamatban nyomozás?
• A kockázatfelmérés az áldozat beszámolóján alapul, de alá kell támasztani a származási országban a bűnüldöző szervekkel és/vagy helyi szolgáltatókkal és helyi hatóságokkal való együttműködésben végzett ellenőrzésekkel.

A Magyarországra történő visszairányításkor az áldozat több kockázattal is szembesül. Az egyik ilyen kockázat, hogy az ellátás folytatása Magyarországon nem lehetséges, illetve nem történik meg. Egy másik kockázat, hogy az áldozat eltűnik a hatóságok látóköréből. Még aggasztóbb az a helyzet, amikor az irányított áldozatok reviktimizációja történik, mert az áldozat társadalmi és gazdasági környezete volt az eredeti áldozattá válás fő oka, és a segítségnyújtás és erőfeszítések ellenére ez nem változott.

• Das Recht des Opfers auf Information und Beratung.
• Kontakte mit dem Täter.
• Familiengeschichte und sozioökonomischer und/oder kultureller Hintergrund, Risikoanalyse. Ist die Person um ihre Familie oder Verwandten besorgt? Sind diese in Gefahr?
• Möglichkeiten des Lebens im Herkunftsland (schulischer und beruflicher Hintergrund, sozio-kulturelles Umfeld).
• Potentielle Faktoren für den Rückfall.

• Anfertigen eines ungarischen Rückkehrplans, damit das Opfer diesen versteht und annehmen kann
• Vorhandensein von gültigen Ausweisen
• Organisation der Rückreise
• Entscheidung darüber, wie das Opfer zurückkehrt: Braucht es eine geschützte Unterkunft oder kann es nach Hause gehen (ist sein Zuhause sicher)
• Hat das Opfer ein Kind / Kinder? Sind die Kinder bei dem Opfer? Ist eine besondere Versorgung notwendig? Wie alt sind die Kinder (Kindergartenalter, Schulalter, usw.)

Az áldozat irányítására akkor kerül sor, ha esetleg támogatásra szorul, ha támogatásra tart igényt, illetve ha származási országában fenyegetik. A belga védett szálláshely, bűnüldöző szervek vagy igazságügyi hatóságok felveszik a kapcsolatot az illetékes szolgáltatókkal és bűnüldöző szervekkel Magyarországon, az áldozat biztonságos hazatérésének érdekében.

Amennyiben az áldozat uniós ország állampolgára, ez önkéntes alapon történik. Az áldozat Hollandiában maradhat, de egy bizonyos ponton a szociális ellátásokhoz való hozzáférés megszűnik, ezt az önkormányzatok ellenőrzik. Ennek egyik feltétele, hogy az áldozat nem lehet érintett súlyos bűncselekményben.

• Die Zustimmung des Opfers zur Rückkehr.
• Risikoanalyse.
• Vorabanalyse der Bedürfnisse im Zusammenhang mit der Reintegration in das Heimatland (Unterkunft, medizinische Versorgung usw.)
• Die Aufnahmeorganisation erhält detaillierte Informationen über den Fall.

Der Rückkehrplan enthält die Details für die Heimkehr: Wie und wann kann das Opfer zurückkehren? Wo und wer wird auf das Opfer warten, damit seine Reise sicher ist? Benötigt es einen Begleiter?

• Tájékozott döntés a hazatérésről
• A fogadóközpont tanácsot ad a hazatérési tervvel kapcsolatban
• A fogadóközpont elkészíti az indulás előtti kockázatfelmérést
• A fogadóközpont felméri a szükségleteket és elkészíti az indulás előtti támogatási tervet
• A magyar áldozatsegítő szolgálathoz való irányítás
• A két ország rendőrsége és igazságügyi hatóságai együttműködhetnek a visszatéréssel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében
• A magyar konzulátus kiadhatja az utazáshoz szükséges dokumentumokat
• Az utazást szervezheti az áldozat egyénileg, a belga fogadóközpont segítségével, vagy történhet ez az IOM-en keresztül.
• Az áldozatok Magyarországon támogatást kaphatnak a reintegrációhoz a fogadó szervezeten, az állami vagy civil szervezet által működtetett védett szálláshelyen, az IOM-en vagy más helyi szolgáltatón keresztül.
• Az áldozat ügyvédje vagy a belga fogadóközpont továbbra is tájékoztatja az áldozatot az eljárás fejleményeiről

Nincs ilyen.

• Das Opfer kann Rückkehrberatung in der Rückkehrberatungsstelle oder bei der FIZ beantragen (die FIZ leitet den Antrag an die Rückkehrberatungsstelle weiter). Wenn der Antrag die Kriterien erfüllt, wird er von der Rückkehrberatungsstelle an das SEM weitergeleitet.
• Wenn das SEM den Antrag genehmigt, beauftragt es das IOM Büro in Bern, die Rückkehr zu organisieren und den Reintegrationsprozess in Zusammenarbeit mit dem IOM Büro in Budapest durchzuführen.
• Reise: Flugbuchung, Hilfe bei der Ankunft, Sekundärtransport, soziale/medizinische Unterstützung usw.
• Reintegration.
• Weiterverfolgung.

• Gültige Papiere (Ausweis)
• Anfertigen eines detaillierten Rückkehrplans
• Organisation der Reise (Ticket, Versicherung, usw.)

V. Straf- und Zivilverfahren

Überblick zu den Schweizer und ungarischen Straf- und Zivilverfahren

Nyomozás - A nyomozati szakaszban, melyet az ügyészség vagy a nyomozási bíró vezet, bizonyítékokat gyűjtenek annak megállapítására, hogy bűncselekmény történt-e, és hogy azonosítani lehet-e az elkövetőket. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos eljárásokban Belgiumban az áldozat vallomása bizonyítékként használható fel. Amennyiben a az áldozat már nem tartózkodik az országban, az ügyészség vagy a nyomozási bíró videokonferencia vagy telekonferencia útján is kérdezheti a hazájában tartózkodó áldozatot (a kölcsönös jogsegély révén, vagy a közös nyomozócsoportokon keresztül).

Tárgyalás - A nyomozás eredményétől függően az ügyet vagy lezárják, vagy bírósági tárgyalásra utalják.

Ítélet - A tárgyalás folyamán a bíróság megvizsgálja a bizonyítékokat, és megállapítja, hogy a vádlott bizonyíthatóan bűnös vagy sem. Emberkereskedelem bűntette miatt elítélt elkövetőkre Belgiumban 1-5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki, valamint 500-tól 50.000 euróig terjedő bírság. A bírság összegét az azonosított áldozatok számával szorozzák, amelybe minden áldozat beleszámít, nemcsak a programban részt vevők. A bírság összegét szintén az azonosított áldozatok számával szorozzák.

Kártérítés - Ha az áldozat anyagi kártérítésre tart igényt a büntetőügy tárgyalásán, polgári igényt kell bejelenteni a büntetőeljárás során. Polgári igényt a fogadóközpont is bejelenthet az áldozat nevében. Ez vonatkozhat minden elszenvedett kárra, például fizikai sérülésre és a kapcsolódó orvosi költségekre, erkölcsi kárra, anyagi kárra, kieső bérekre, stb.

Amikor valaki hivatalos bejelentést tesz, a rendőrség egy visszaéléses helyzetet észlel vagy releváns információk birtokába jut (akár egy áldozattól, az áldozattal először kapcsolatba kerülő tisztviselőtől, vagy az M-en keresztül névtelen bejelentés érkezik), nyomozás indul. Az országos rendőrségen belül speciális emberkereskedelmi egységeket hoztak létre, amelyekben magasan képzett, minősített nyomozók dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök egyszerre első szintű szakemberek, amikor megfigyelés vagy bűnüldözési tevékenységek során kizsákmányoló helyzetet észlelnek, illetve második szintű tisztviselők, akikhez a lehetséges áldozatokat irányítják, ha egy másik szervezet a felelős az észlelésért és a helyzet további nyomozásra ad okot.

Amikor a rendőrség áldozattá válásra utaló jeleket észlel, vagy valaki bejelentést tesz, megindul a nyomozás. Amikor ennek eredményeképpen elegendő bizonyíték gyűlik össze, azt megvitatják az ügyészséggel, és eldöntik, hogy bíróság elé viszik-e az ügyet. 

Az ügyészség (OM) és a bíróságok együtt alkotják az igazságszolgáltatást. Az ügyészség dönti el, hogy kinek és milyen vádak alapján kell megjelennie a bíróságon. Ez az egyetlen testület, amely jogosult vádat emelni egyes személyek ellen. Amikor egy ügy nem kerül bíróság elé, az áldozatnak jogában áll egy másik bíróságot felkérni, hogy vizsgálja felül az ügyészség döntését, a büntetőeljárási törvény 52. cikke segítségével. Ez a bíróság dönthet úgy, hogy utasítja az ügyészséget a feltételezett elkövető elleni eljárás folytatására.

Lehetőség van polgári eljárás indítására az elkövető illetve az önkormányzatok ellen, de ezt az áldozatnak kell kezdeményeznie, aki jogosult a kötelező jogi képviseletre, vagy pro bono ügyvéd (solicitor vagy barrister) segítségével, vagy az önkormányzat által rászorultsági alapon biztosított pénzügyi segély révén.

1. Die Aufgabe und der Auftrag der Polizei und der Nichtregierungsorganisationen sind klar definiert, dies wird von beiden Seiten gegenseitig respektiert
2. Polizeibeamte erhalten eine spezielle Ausbildung zur Befragung der traumatisierten Opfer
3. Die Rechte des Opfers werden respektiert, insbesondere das Recht auf Genesung und das Recht darauf, eine durchdachte Entscheidung zu treffen, ob es bereit ist, mit der Polizei zusammenzuarbeiten oder nicht (Bedenkzeit)
4. In Strafverfahren ist der Schutz der Opfer, Zeuginnen und Zeugen durch die Schweizerische Strafprozessordnung gewährleistet
5. In Strafverfahren des Bundes und der Kantone erweitert das Bundesgesetz über den außerprozessualen Zeugenschutz den Schutz der Opfer, Zeuginnen und Zeugen von Menschenhandel außerhalb des eigentlichen Verfahrens und auch für die Zeit nach dem rechtskräftigen Urteil.
6. Ermittlungen – Während der Ermittlungen der Staatsanwaltschaft sammelt die Polizei Beweise, um festzustellen, ob eine Straftat geschehen ist und ob die Täter identifiziert werden können. In der Schweiz gelten Zeugenaussagen als wichtiger Beweis.
7. Verhandlung – Am Ende der Ermittlungen wird der Fall entweder geschlossen oder vor Gericht gebracht.
8. Urteil – Während der Verhandlung prüft das Gericht die Beweise und stellt fest, ob der/die Angeklagte schuldig ist.
9. Entschädigung – Wenn das Opfer während der Strafverhandlungen eine finanzielle Entschädigung beansprucht, sollte es in Strafverfahren einen Schadenersatzanspruch geltend machen. Der Anspruch kann alle Arten von erlittenen Schäden umfassen, wie zum Beispiel Körperverletzungen und die damit verbundenen Gesundheitsausgaben, moralische Schäden, materielle Schäden, Einkommensverlust usw.

1. Opfer, die im Ausland keine Strafanzeige erstattet haben, können dies in Ungarn tun. In diesem Fall nimmt die Polizei sofort den Kontakt zu ihren ausländischen Kollegen zwecks einer Zusammenarbeit am Verfahren auf.
2. Es ist die Pflicht der ungarischen Polizei alle Opfer über ihre Unterstützungsmöglichkeiten zu informieren (auch über staatliche Schadensminderung) und das sowohl mündlich, als auch schriftlich.
3. Das Gesetz XIX. von 1998 über das Strafverfahren besagt: Das Opfer muss in einem Strafprozess als Zeuge verhört werden.
4. Zeugenschutzgesetz (Gesetz LXXXV. von 2001 über das Schutzprogramm der an Strafprozessen Teilnehmenden und der Justizhelfer). Das Programm gewährleistet den Zeugen körperlichen Schutz. Das Programm bezieht sich auch auf die Opfer von Menschenhandel, wenn sie dazu bereit sind, vor einem Gericht Zeugenaussagen zu tätigen.

• A bírósági eljárással kapcsolatos tájékoztatásra való jog
• Ingyenes jogi tanácsadás és képviselet
• Ingyenes tolmácsolás
• Védelem a tárgyalás folyamán - Miután az áldozat vallomást tett, nem kötelező megjelennie a bíróságon, hogy az emberkereskedők ellen tanúskodjon. Abban az esetben, ha az áldozat kíván tanúskodni, a belga büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi, hogy az érintett megjelenjen a bíróságon, amikor a vádlott nincs jelen (73. cikk). 
• Tanúvédelem - a megtorlás veszélyének kitett áldozatok védelmét Belgiumban a következő intézkedések biztosítják: megelőző járőrszolgálat; bejövő és kimenő telefonhívások regisztrálása; titkosított telefonszám biztosítása, védett rendszám, mobiltelefon vészhelyzeti hívások esetére; fizikai védelem; lakóhely áthelyezés, maximum 45 napra.
• A tanúvédelmi program lehetővé teszi, a részleges vagy teljes névtelenséget, amelyet az ügyész vagy a nyomozási bíró rendelhet el, és amely a fenyegetett helyzetben levő áldozatok védelmét szolgálja, amely ritka az emberkereskedelem áldozatai esetében.

Az áldozatok jogosultak jogi képviseletre, amely ingyenes abban az esetben, ha nem tudják megfizetni.  A jogi képviselet mellett az áldozatot tájékoztatják annak a lehetőségéről, hogy a büntetőeljárás folyamán polgári igénnyel lépjen fel az elkövető(k) ellen, és hogy folyamodhat a kárenyhítési alaphoz.

• Enge Zusammenarbeit zwischen den Strafverfolgungsbehörden, der Migrationsbehörde, den Opferhilfestellen und den Nichtregierungsorganisationen
• Detaillierte Informationen über die Rechte des Opfers und das Strafverfahren
• Kostenlose Rechtsberatung und Vertretung
• Kostenloses Dolmetschen

Zeugenschutzmaßnahmen gemäß Abschnitt 96-98/A des Gesetzes XIX. von 1998 über das Strafverfahren:

• geschlossene Verwaltung der Zeugendaten,
• Erklärung des Zeugen zum besonders geschützten Zeugen
• Anordnung des Schutzes des Zeugen und der geschädigten Person

Abschnitt 51 (1) und (2) des Gesetzes XIX. von 1998 über das Strafverfahren besagt:

• Geschädigte Person ist, deren Recht oder rechtmäßiges Interesse durch die Straftat verletzt oder gefährdet wurde.
• Der Geschädigte ist dazu berechtigt, wenn das Gesetz es anderweitig nicht verfügt - bei dem Verfahren anwesend zu sein
• in die ihn betreffenden Akten des Verfahrens einzusehen
• in jedweder Phase des Verfahrens Anträge und Argumente zu unterbreiten,
• bezüglich seiner Rechte und Pflichten im Strafverfahren von dem Gericht, dem Anwalt und
• der ermittelnden Behörde aufgeklärt zu warden
• in den von diesem Gesetz festgelegten Fällen von Rechtsmitteln Gebrauch zu machen.

Wie kann das Opfer dazu motiviert werden Anzeige zu einer Straftat zu erstatten?

Mivel a legtöbb magyar áldozat szeretne hazatérni, kihangsúlyozandó, hogy az egyik legfontosabb tényező az áldozatok ösztönzésére, hogy részt vegyenek a védelmi programban, annak garantálása, hogy az áldozat státuszt, minden olyan joggal és juttatással amelyet az Belgiumban jelent, át lehessen vinni a származási országba abból az országból, ahol a kizsákmányolás történt, összhangban az Európai Parlament és a Tanács az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU Irányelvével. A „védelmi csomagnak” a következőket kell tartalmaznia:

• védelem a megfélemlítéstől, megtorlástól, az elkövető által okozott további károktól, a nyomozásból illetve a bírósági eljárásból fakadó esetleges károktól, mint például az ismételt kihallgatás, az elkövetővel való találkozás a bíróságon, stb.;
• támogatás, ideértve a hosszú távú fizikai és pszichológiai segítésnyújtást, társadalmi beilleszkedést, reintegrációt és a jogsegélyt az eljárások során,
• a társadalmi beilleszkedésnek, az áldozat reintegrációjának garantálnia kell a teljes hozzáférést az alapvető jogokhoz illetve a azokhoz a forrásokhoz, amelyekre a a munkaerőpiacra való belépéshez, illetve a kizsákmányolás helyén illetve a származási országban elfogadhatónak tartott életszínvonal eléréséhez van szükség,
• a család védelme, ahol az emberkereskedelem áldozatainak gyermekei vannak veszélyben, a bűnüldöző szerveknek illetve a szociális szolgálatoknak kötelessége beavatkozni az áldozat és családja védelme érdekében, és garantálni a család egységét,
• hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz, annak biztosítása, hogy az áldozatok tisztában legyenek jogaikkal, megértsék azokat és meglegyenek az eszközeik a jogaik gyakorlására;
• kárenyhítés és helyreállítás.

A tudatosság növelése és a lehetőségekkel illetve az áldozatok jogaival kapcsolatos ismeretek bővítése az első lépés. Ebben kulcsszerepe van a rendőrségnek, akinek együtt kell működnie az áldozattal, és egyszerre kell tekintettel lennie az áldozatok szükségleteire, és az információ megszerzésének feladatára. Ennek egyik módja a helyszínen végzett interjúk. A bizalom rendkívül fontos, ehhez járulhat hozzá a tanácsadóként fellépő, magyarul beszélő kapcsolattartók segítése.

• Schutz
• Sicherheitsgefühl
• Detaillierte Informationen über die Rechte und Möglichkeiten (ohne Vertröstung)
• Detaillierte Informationen über die Argumente für und gegen das Strafverfahren, die Chancen und Risiken
• Schutz der Rechte des Opfers bei Polizei-, Strafverfolgungs- und Gerichtsverfahren
• Gewährleistung des Schutzes durch die Zusammenarbeit zwischen den Nichtregierungsorganisationen und den speziellen Polizeieinheiten Unterstützung (s. o. die ausführliche Beschreibung der Opferhilfe)

• Schutz
• Gefühl von Sicherheit
• Informieren über die Möglichkeiten

A szexuális kizsákmányolás magyar áldozatai Belgiumban:

• Nem tekintenek magukra áldozatként („agymosáson” estek át, vagy nem ismerik fel a kizsákmányolást)
• Bizalmatlanság a hatóságokkal szemben
• Megfenyegették őket, tartanak a megtorlástól
• Félnek, hogy elvesztik a gyermekük felett való felügyelet jogát Magyarországon
• Hajlandóak tovább dolgozni önállóan, hogy pénzt küldhessenek a családjuknak
• A család érintett az emberkereskedelemben
• Minél hamarabb szeretnének hazatérni és folytatni az életüket

A munkaerő-kizsákmányolás magyar áldozatai Belgiumban:

• Megfenyegették őket, tartanak a megtorlástól
• Nem bíznak az igazságszolgáltatásban
• Érdekük a kifizetetlen bérek behajtása, de úgy gondolják, hogy a folyamat túl hosszú lesz
• Minél hamarabb szeretnének visszatérni családjukhoz

• Sürgősen más módot szeretnének találni a családjuk eltartására, és úgy érzik, hogy „időpocsékolás” lenne az igazságszolgáltatáshoz fordulni

A legfőbb okok, amiért az áldozatok nem hajlandók együttműködni a hatóságokkal: félelem az elkövetőtől, félelem, hogy a közvetlen család rájön, mi történt, félelem a társadalmi megbélyegzéstől és az a tény, hogy Hollandiában az áldozatoknak nem engedik, hogy (legális) szexmunkát/prostitúciót végezzenek.

• Angst vor Vergeltung
• Emotionale Beziehung zwischen dem Täter und dem Opfer (z. B. Liebesbeziehung, Familienmitglieder sind am Menschenhandel beteiligt)
• Misstrauen gegenüber den (Strafverfolgungs-) Behörden
• Angst davor, dass wegen des illegalen Aufenthalts und der illegalen Arbeit auch gegen das Opfer ein Verfahren eröffnet wird
• Mangel an Einsicht (das Opfer sieht sich oft nicht als Opfer)
• Mangel an Informationen über die Möglichkeiten
• Das Opfer möchte allein weiterarbeiten, um Geld an seine Familie senden zu können
• Das Opfer möchte so schnell wie möglich nach Hause gehen und sein Leben fortsetzen
• Das Opfer schämt sich, als Sexarbeiter/in gearbeitet zu haben und über die Geschehnisse zu reden
• Viele Schulden
• Soziale Diskriminierung Das Opfer hat Angst davor, dass es das Sorgerecht für ihre Kinder in Ungarn verliert

• Angst vor den Tätern
• Emotionale Bindung zwischen dem Menschenhändler und dem Opfer
• Keine Informationen über die Möglichkeiten

Checkliste?

• A bűnüldöző szervek, az ügyészség és a nyomozási bíró nyomozásokat folytat, hogy bizonyítékokat szerezzen
• Az ügyet a nyomozás eredményétől függően lezárják vagy tárgyalásra kerül sor
• A per folyamán az áldozatoknak nem kell megjelenniük a bíróságon
• Amennyiben az emberkereskedőt bűnösnek találják, elítélik
• Az áldozat a büntetőeljárásban polgári kártérítési igénnyel élhet

Nincs

• Die Strafverfolgungsbehörde (Polizei) und die Staatsanwaltschaft führen Ermittlungen, während deren sie Beweise sammeln
• Die Ermittlungen können mit der Schließung des Falls enden
• Rechtsberatung und/oder Dolmetschen für das Opfer, wenn das Opfer benötigt
• Wird der Menschenhändler für schuldig befunden, und verurteilt
• Das Opfer kann während des Strafverfahrens im Zivilprozess Schadenersatz beantragen
• Gewährleistung der sicheren Umgebung und der Grundversorgung
• Regelmäßige Risikoanalyse unter Einbeziehung des Opfers, Erstellung eines Risikomanagementplans.
• Aufklärung über die Rechte des Opfers und den Ablauf des Gerichtsverfahrens

• Informieren des Opfers über die Opferhilfe, bzw. die Rechte und Möglichkeiten von Zeugen (mündlich und schriftlich)
• Einleiten des Strafverfahrens
• Bei Bedarf Gewährleistung von Rechtshilfe für das Opfer
• Informieren des Opfers über den Ablauf und die Phase des Verfahrens